sclerosis multiplex maskepp.hu  

a természetes öngyógyítás teljes rendszere 

headerphoto
SM fórum és más hasznos tanácsok: http://www.smmaskeppforum.nhely.hu/
 
 
RÖVID  TARTALOM: 

A táplálkozás megváltoztatásának alapja, hogy az állati zsírokban lévő Omega-6 zsírsavak, amik például a kalcium pótlásra tévesen javasolt tehéntejben, de a napi fogyasztásra javasolt joghurt és kefir kivételével minden más tejtermékben is bőséggel találhatók, gyulladást keltenek a szervezetben. Sajnos, ahogy az "Ezeket kerüld, vagy csak ritkán fogyaszd"című fontos tájékoztatóban is (a lap alján) olvasható, az ipari feldolgozás során az amúgy egészséges növényi olajakból egészségre ártalmas, gyulladáskeltő olajok keletkeznek. És ezeket - nem is olyan olcsón - árulják a boltok. Az ember megveszi, főz vele, elfogyasztja az ezekkel készített élelmiszereket, gyorséttermi ételeket, és nem érti, hogy ha nem iszik, nem dohányzik (a dohány az SM-es számára az egyik legdurvább méreg), figyel magára, mégis miért vannak problémái, pl. allergia, és különféle betegségek?! 

Ezek miatt, hiszen a test azokból a táplálékokból a építi fel nap mint nap önmagát, amit a szervezetbe juttatunk.

Szerencsére van megoldás: gyulladáscsökkentő Omega-3 zsírsavakkal fékezhető a károsodás, gyógyítható az állapot. Gyulladáscsökkentő Omega-3 zsírsavval van tele a hidegen sajtolt repceolaj (más hidegen sajtolt olaj viszont nem), a sötét üveges extraszűz olivaolaj (az átlátszó üvegű hamar oxidálódik, ezért nem jó minőségű), és ugyan telített zsírsavból áll, de a benne lévő laurinsav miatt (ez a sav van az anyatejben is) a kókuszolaj is fogyasztásra javasolt, remek hatású zsiradék (ám a pálmaolajban már nincs, így azt jobb nem használni). Ezekkel nyugodtan főzhetünk, kerámiabetétes edényekbe igen kevés is elegendő belőlük.     
   
Teljesen nem tudjuk kiiktatni azokat, amik ártanak, de igyekezzünk minimum annyi, de inkább háromszor több Omega-3 zsírsavat fogyasztani, mint Omega-6-ot, amiben dúslakodik minden élelmiszeripari termék. Ezért ha lehet, friss és jó minőségű alapanyagokból főzzünk inkább magunk - még pénzt is megtakarítunk. Erősen javasolt a mediterrán étrend, hal, tengeri ételek, sok gyümölcs, zöldség, kevés állati hús, az is inkább fehér hús legyen. Ennek ellenére ne mellőzzük a vörös húst, ugyanis csak abban van B12-vitamin, ami nagyon fontos a szervezetnek, hanem abból kevesebbet együnk.     




Mottó: A betegségek 66%-a gyógyítható lenne a helyes táplálkozással, véli ez a híres genetikus!


"A bolgár genetikus,
Hristo Memerski, aki 63 ország 200 egyetemén tartott előadást, és számos könyv szerzője is, úgy véli, hogy az emberek maguk verik bele a koporsójukba a szögeket azzal, hogy feldolgozott élelmiszereket fogyasztanak.

A genetikus véleménye az öregedésről: Az öregedés nem egy természetes folyamat. Több tudós is meg van győződve arról, hogy az öregedés a betegségek és az élelmiszeripar számlájára írható. Az emberek 70 százaléka az ételek, a feldolgozott készítmények miatt hal meg, hiszen olyan betegségek keletkeznek, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a gyomorfekély, a rák, na és a keringési problémák, amely a leggyakoribb halálozási ok ma a világon.

Mit lehet tenni, hogy megfékezzük az öregedést? A legfontosabb szabály az étkezéshez köthető, mégpedig annyit kell betartani, hogy minden ételből mértékkel szabad fogyasztani, nem szabad semmit sem túlzásba vinni. A legfontosabb öregedésgátló élelmiszerek a zöldségek, gyümölcsök, a joghurt, a tej és a bor. Igen, a bor, a franciák tudják, hogy miért kell egy pohár borral lenyomtatni a roston sült húst, ezért Francois 10 évvel többet él, mint az angol Frank. A joghurtból a házi készítésűt kell választani, amelyben megtalálható a Lactobacillus bulgaricus, így ilyen termékkel kivédhetjük a csontritkulásos betegséget, javul az emésztésünk, véd a gyomorráktól és a vastagbél gyulladástól is.  500 ml joghurtot keverjünk el 1 evőkanál mézzel, 1 evőkanál almaecettel, egy kiskanál őrölt fahéjjal, és 40 csepp, 30 százalékos propolisz tinktúrával. Ezt a gyógyító finomságot reggelire és vacsorára érdemes fogyasztani.

Vitaminok: A salátában, sárgarépában, fokhagymában vannak azok a fontos vitaminok, nyomelemek, amelyek meggátolják az öregedési folyamatok kialakulását. Azerbajdzsánban végeztek egy kísérletet a fokhagymát vizsgálva. Egy tégelybe, amely tele volt veszélyes kórokozókkal, egy cikk fokhagymát tettek, majd utána megdöbbenve figyelték, hogy a baktériumok, vírusok sora mind elpusztulnak.
A propolisz is képes elpusztítani az influenza vírust, véd a gyomorbántalmak szemben és a rákkal szemben is. 50 ml vízbe kell 20-30 csepp propolisz tinktúrát cseppenteni, majd ezt a mennyiséget naponta kétszer kell meginni. Ha szebb hajat, erősebb körmöket szeretnénk, akkor egy edénybe tegyünk 2 evőkanál mézet, egyenlő arányba szárított barackot, diót, mazsolát, ebből kell naponta 3 evőkanállal elfogyasztani.

Mérgező ételek: Az élelmiszeripar 200 féle kémiai anyagot használ, hogy többek között megfelelő ízt adjon a különböző ételeknek. Ilyen veszélyes anyag, a nátrium-nitrát, és a nátrium-nitrit, amelyek leginkább arra használnak a gyártók, hogy meghosszabbítsák a húsok, halak, valamint a konzervek szavatossági idejét. Mindezek közül mégis a legveszélyesebb a BHT, azaz a butil-hidroxi-toluol, amellyel az olaj minőségének megváltozását akadályozzák meg, amelyben a chipszeket, és egyéb élelmiszereket sütnek ki. Emellett ez az anyag megtalálható a rágógumiban, tortákban, salátákban, csigatésztákban. Azért nem jó ilyen élelmiszereket enni, mert megnőhet a rákos betegségek kialakulásának kockázata.

A nagy ellensége: a cukor. Ma 5-ször több cukrot fogyasztunk, mint ezelőtt 100 évvel, ezért van ma annyi szív-, tüdő-, és vesebeteg, így érdemes minél kevesebbet fogyasztani a fehér méregnek nevezett édesítőszerből.

Tartsuk be a következő szabályokat, ha sokáig szeretnénk élni!
    Ne vigyünk be több kalóriát, mint amennyit elégetünk.
    Minden nap együnk meg egy almát.
    Éljünk aktív életmódot!
    Igyunk gyógyteákat.
    Minden nap zuhanyozzunk!
    Aludjunk hűvös hálószobában.
    Naponta gyalogoljunk, vagy kerékpározzunk 10-15 km-t.
    Ne gondoljunk soha az öregedésre
! (Forrás: filantropikum.com)



Miért hatásosak a természetes szerek és módszerek?

 
 
Roppant egyszerű: mert a Homo Sapines a természet gyermeke. Az evolúció évmilliói során a világegyetemet alkotó elemek (alapvető ásványi anyagok, nyomelemek), az aminosavak, vitaminok az italával (víz) és ételével (minden, amit a környezetében talált) beleépültek a testébe. Mind a mai napig ezek szabályozzák személyisége minden alapvető folyamatát, a testit is, a lelkit és a szellemit is. Ezek kölcsönösen hatnak és visszahatnak egymásra. Vagyis ha bármelyiket erősítjük, az jótékonyan javítja a többit, ezért olyan hatékony a táplálkozás megváltoztatása. Ugyanígy azonban, ha romboljuk, betegséggel reagálnak, végül az egész személyiség megbetegszik. Az SM-nek is vannak lelki, sőt szellemi vonatkozásai is, amik egymást befolyásolják és fordítva. 

(az illiusztráció forrása a multktor.hu)


 
SM-eseknek ajánlott komplex táplálkozásterápia

 
A komplex táplálkozásterápiát 1984 óta alkalmazzák Németországban. Világszerte már több ezer SM-es esetében bizonyította hatékonyságát. Célja az állapotromlás megelőzése, ami megfelelő táplálkozással az esetek nagy százalékában elérhető. A betegség korai stádiumában elkezdve – amikor még nem tapasztalható bénulás, vagy egyes szervek működési rendellenessége ­– jó esélyeket nyújt a mozgásképesség megőrzésére.

De a tapasztalat azt mutatja, hogy eltérő ütemben minden kórformájú SM beteg esetében hatékony, hiszen lassítja, sőt idővel megállítja a romlást. Akkor is, ha a beteg esetleg több évtizede SM-es, és már vannak kifejezett, shubok (rosszabbodások) utáni maradványtünetei. Sőt étkezése megváltoztatásával, és természetes segítő szerekkel progresszíven romló 50 év feletti SM-es férfibeteg is felállt már a kerekesszékből!

Nem utolsósorban nagy előnye, hogy az SM részének vagy reumatikus megbetegedésnek vélt, valójában a helytelen étkezésből eredő fájdalmakat is megszünteti – nincs szükség tehát az orvosi marihuána fájdalomcsillapító tulajdonságára. A hatás azonban lassan, hónapok múlva jelentkezik. Kinek 3 hónap kell, kinek 1 év, mire megtapasztalja, ugyanis mindenki a saját ütemében regenerálódik. Minél hamarabb (a súlyosabb tünetek jelentkezése előtt) kezdik el, annál hatásosabb, képes évtizedekre kitolni a tünetmentes szakaszt, illetve mérsékelni a tüneteket, így a shubok súlyosságát is.
 
Ugyanakkor nem pótolja az orvosi kezelést, csak a terápiák természetes kiegészítője. Vagyis a táplálkozás megváltoztatásával nem gyógyítható meg az SM, de az idegpályák myelin hüvely roncsolódásának folyamata megállítható, sőt visszafordítható! Nincs benne semmi különös, nem drága – sőt ha csak azoknak a gyógyszereknek az árát nézzük, amelyeket majd csökkenteni, ill. elhagyni lehet, kifejezetten megtérülő beruházás. Nem kell hozzá hókuszpókusz, csak kitartás.

Ám a hatás jelentkezése után sem szabad abbahagyni a táplálkozásterápiát, mert akkor előbb-utóbb a javulás előtti szintre esik a beteg, és onnan már nehéz visszakapaszkodni. Mindvégig követni szükséges, ami könnyű, mivel csak néhány helytelen vagy rossz szokást kell megváltoztatni. Az első időkben az orvos által javasolt minden gyógyszert be kell szedni, utána a beteg megérzi, mit hagyhat el azokból, vagy minek a dózisát lehet csökkenteni, de azt meg kell beszélnie az orvosával.



 
A táplálkozásterápia alapja

 
Ételeinkben különféle zsiradékok (zsírsavak) vannak. A fehérjékkel, szénhidrátokkal együtt ezek alkotják a szervezet egészséges működéséhez alapvető makro tápanyagok csoportját. A zsírsavaknak több fajtája van. Az esszenciális (nélkülözhetetlen) zsírok szabályozzák a vérnyomást, csökkentik a gyulladásokat, elő anyagai a nagyon fontos prosztaglandinoknak. Ám egy ősi genetikai mutáció miatt testünk önmagától már nem képes előállítani az esszenciális zsírokat. Ezért fontos, hogy az ételeinkből ugyanúgy naponta pótoljuk a zsírokat, mint a vitaminokat, és ezért tévedés zsírmentesen étkezni.
 
A zsírokról általában alább majd Kiss Verus írását közöljük a Házipatika.com oldalról. Aki bővebb magyarázatokra kíváncsi, továbbiakat talál az interneten, mi ezeket tartjuk a legjobbaknak.



 
Miért olyan fontos a táplálkozás? 
 

Szervezetünk kizárólag táplálkozás útján képes az életenergiát adó esszenciális zsírsavakhoz jutni. Mivel nap, mint nap e zsírsavakból építi fel és újítja meg a sejtjeit, a test öngyógyítása szünet nélküli folyamat.  A nélkülözhetetlen zsírsavak a sejtmembránok fő alkotórészeiként fontos szerepet töltenek be a testet alkotó sejtek felépítésében és működésében. A sejtmembrán alkotja a sejt külső rétegét, aminek rugalmasságáért a többszörösen telítetlen zsírsavak felelősek. Minél rugalmasabb a sejtmembrán, annál jobban funkcionál a sejt és ezzel együtt az egész testünk! Ennek a rugalmasságnak köszönhetően a tápanyagok könnyebben bejutnak a sejtbe és a felesleges tápanyagok könnyebben tudnak távozni.

A táplálkozásterápia lényege, hogy az SM kórfolyamatát – a gyulladásos folyamatot – ún. mediátor (közvetítő) anyagok gyorsítják, vagy épp lassítják. Ha gyulladáscsökkentő esszenciális zsírsavból készülnek a sejtek, a sejtmembránok tűrőképessége nagyobb lesz.
A gyulladásnövelő telített zsírok rontják az állapotot. Ha a sejtek telített zsírokból készülnek, sebezhetővé, és könnyen elhalókká válnak.  Kiss Verus előzőekben ismertetett kitűnő írásából is kiderül, hogy telített zsírsavak főként állati eredetű ételekben, vörös húsokban (disznó, marha), a tej és tejtermékekben, és nagyobb mennyiségben még a pálmaolajban találhatók meg. Ezek a nem alapvető zsírok komoly gyulladást hoznak létre és tartanak fenn a szervezetben, csakhogy általában nagy mennyiségben kerülnek asztalunkra.

A telítetlen zsírsavak közül az egyszeresen telítetlenek már szobahőmérsékleten megolvadnak, ezeket nevezzük olajaknak. Ilyenek az Omega-9 típusú zsírsavak, amelyek főleg növényi magvakban, termésekben és a belőlük nyert olajban találhatók. A többszörösen telítetlen zsírsavak csoportjába az Omega-6- és az Omega-3 zsírsavak tartoznak.

Az Omega-6 zsírsavak (linolsav származékok) ugyanúgy megtalálhatók az állati és a növényi ételeinkben. A növényi eredetű Omega-6 hasznosak, az állati eredetűek zsírsavaiból származó prostaglandinok* viszont ártalmasok, mert képesek megnöveli a gyulladáskészséget, rontani a véráramlás tulajdonságait, károsítani az ereket. Leggyakrabban mégis Omega 6-ot veszünk magunkhoz, nagy mennyiségben tartalmazzák pl. a gabonapelyhek, margarinok, majonéz, szárazbab, tojás. A különféle hidegen sajtolt olajokban is nagy mennyiségben van, fő forrása pl. az olíva- és napraforgóolaj, de olcsósága miatt az élelmiszeripar is főként Omega-6-ot használ.
 

 
A jótékony Omega-3 zsírsavak
 
 
Az Omega-3 olajok az ún. hosszú láncú telítetlen zsírsavak hatékony gyógyszerek, sejtjeink belőlük készítik azokat a specifikus prostaglandinokat*, amelyek enyhítik a gyulladásos folyamatokat, jót tesznek az artériáknak, és megakadályozzák a vérlemezkék összecsomósodását (trombózis, szívinfarktus). Eredetük szerint ezek növényi (alfalinolénsav, vagyis ALS, amelynek legjobb forrása a lenmagolaj), és tengeri (hosszú láncú) Omega-3 zsírsavak.       

(*A prostaglandinokról: A prostaglandinok a hormonok és az enzim kiválasztásra, gyulladásos elváltozásokra, vérnyomásra, vérkötő képességre, a szív és a tüdő működésére hatnak. Amolyan ki és bekapcsoló szerkezetként is működnek, amit a hormonok szabályoznak. Úgy keletkeznek, hogy amikor a hormon megüti a sejt falát, a sejtben levő enzim arra ösztönzi a sejtzsír egy részét, hogy változzon át prostaglandinná. Ebben a pillanatban a prostaglandin a sejt működését ingerli, illetve fokozza, vagy lassítja. Rövid élete alatt nagyon fontos tevékenységet fejt ki. A sejtek falai részben foszforlipidekből épülnek fel, amikben kétféle nélkülözhetetlen zsírsav, linol- és linolénsav van. Ezeket az Omega-6 és az Omega-3 zsírsavak tartalmazzák. A prosztaglandinok hiánya szerepet játszik a szív- és az érrendszeri-betegségek kialakulásában, és a rákbetegség kifejlődésében. Hiányának tünetei lehetnek krónikus fáradság, száraz bőr, emésztési zavarok, az ellenálló képesség gyengülése, figyelem-összpontosítási nehézségek, aktivitási rendellenességek stb.)

Az Omega-3 zsírsav nagy mennyiségben fordul elő a szürkeállomány sejtjeiben, ezért az agy legjobb táplálékának - ahogy az euficorg.hu tájékoztatójában is olvasható - a tenger gyümölcseiben lévő Omega-3 zsírsav számít. Ezek a zsírsavak végső formájukban az olajos halakban fordulnak elő, pl. a lazacban, makrélában, szardíniában, illetve busában.Nem véletlen tehát, hogy a halolajban lévő speciális, ötszörösen telítetlen zsírsavaknak terápiás hatásuk van. Az ún. linolénsav származékok szabályozzák a vér koleszterinszintjét (a jó/rossz koleszterin arányát) és csökkentik a szívbetegségek kockázatát.

A hal még valamiért nagyon fontos: Bizonyítottnak látszik, hogy a napsugárzás gátolja az SM-et, mert a szervezetben elősegíti a D-vitamin képződését. Legfontosabb D-vitamin forrásaink a tej és tejtermékek (ám ebből kizárólag csak a kefir, joghurt, író ajánlott, maga a tej, és a többi tejtermék, a vaj, a sajt, a túró is szintén elősegíti vagy fenntartja a gyulladást). A belsőségek, pontosabban a máj még ennél is több D-vitamint tartalmaz, de nem szabad folyton májat enni.


(Az eucif.org honlapon olvasható Élelmiszer-Alapú Étrendi Irányelvek Európában c. nagyszerű tájékoztatóból ebből emelünk ki két rövid részt.)


 OMEGA-3 ZSÍRSAVAK: HOL TALÁLHATÓAK? (EUFIC)

 
"Bár egymagában egyetlen élelem sem tesz egészségessé egy embert, a bőséges halfogyasztás egy módja étrendünk valamint egészségünk javításának. A jótékony Omega-3 zsírsavakról szóló vizsgálatok nagy része a halakra, mint elsődleges forrásokra, irányítja a figyelmet. A lazac, szardínia, tonhal, de még a kagylók is gazdagok Omega-3 zsírsavban, ám ajánlott az összes típusú hal és tengeri gyümölcs fogyasztásának növelése.

Válogasson a zsírok között: A szakértők szerint a mértékletességen valamint változatosságon alapuló diéta elengedhetetlen a jó egészséghez. Más szóval, az ételek széles skálájából való mérsékletes evés teljesebb tápanyagellátást biztosít, és összességében előnyösebb, mint az az étrend, amely csak néhány ételre szorítkozik. Általában olyan diétát ajánlatos választani, amely alacsony telített zsírsavakban valamint koleszterinben és a teljes zsírtartalmat tekintve is mérsékletesség jellemzi. A zsíros húsok és teljes zsírtartalmú tejtermékek a telített zsírsavak fő forrásai az étrendben.

A telítetlen zsírsavak elsődleges forrásai a növényi olajak. Az egyszeresen, és a többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag étrend csökkenti a „rossz” koleszterin szintet, míg a telített zsírsavakban gazdag növeli a „rossz” koleszterin szintjét. Ebből adódik, hogy egy ideális diétának gazdagabbnak kel-lene lennie egyszeresen és többszörösen telítetlen zsí-rokban, mint a mostani eu-rópai diétának


Növelje Omega-3 szintjét:

A többszörösen telítetlen zsírok kategóriáján belül két fontos alosztályt különböztetünk meg: az Omega-3 és Omega-6 zsírokat. A növényi olajak gazdagok Omega-6 zsírsavakban és az európaiak nagy része, ha nem is tud róla, de étrendjéből elegendő mennyiségben jut hozzá. Másrészről viszont Omega-3 zsírsavakban hiányos az étrendünk. Ezek a halakban, kagylókban, tofuban, mandulában, dióban ugyanúgy megtalálhatóak, mint a lenmagból, dióból illetve repcéből származó növényi olajokban. Az Omega-3 zsírsavak pozitív hatással vannak a szív- érrendszeri betegségekre.

Az Omega-3 zsírsavakra irányuló kutatásoknak egy másik érdekes területét az agyi, illetve látásfunkcióra vonatkozó szerepük teszi ki, mely azt feltételezi, hogy szerepet játszanak a makula degeneráció megelőzésében, mely a vakságnak egy általános formája, valamint jótékony hatással vannak néhány depressziós rendellenességre is. További kutatások részét képezik az Omega-3 zsírsavak, valamint az immunrendszer illetve a reumás artritiszre, asztmára, lupusra (autoimmun betegség), vesebetegségre és a rákra vonatkozó pozitív hatásuk is feltételezhető. Ajánlott az Omega-3 zsírsavakban gazdag hal heti kétszeri fogyasztása egyes egészségügyi előnyök elérése érdekében. Bár nem mindegyik halfajta Omega-3 tartalma magas, még így is hozzájárulnak e zsírsavak jelentős mennyiségéhez, ha rendszeresen fogyasztjuk azokat. A következő táblázat a halak és azok Omega-3 zsírtartalmának általános áttekintését tartalmazza.


 
A halak, kagylók és rákok Omega-3 tartalma (g/100g egy adagra vonatkozóan)  
1. Lazac, Atlanti, tenyésztett, főtt, szárazon hevített 1.8
2. Ajóka, európai, olajos konzerv, szárított 1.7
3. Szardínia, csendes óceáni, paradicsomszószban eltett, csonttal együtt szárított 1.4
4. Hering, atlanti, pácolt 1.2
5. Makréla, atlanti, főtt, szárazon hevített 1.0
6. Pisztráng, szivárvány, tenyésztett, főtt, szárazon hevített 1.0
7. Kardhal, főtt, szárazon hevített 0.7
8. Tonhal, fehér, vízben eltett, szárított 0.7
9. Fekete tőkehal, atlanti, főtt, szárazon hevített 0.5
10. Lapos hal (lepény és naphal fajok) főtt, szárazon hevített 0.4
11. Óriási lapos hal, atlanti és csendes óceáni, főtt, szárazon hevített 0.4
12. Foltos tőkehal, főtt, szárazon hevített 0.2
13. Tőkehal, atlanti, főtt, szárazon hevített 0.1
14. Kagyló, kék, főtt, nedvese hevített 0.7
15. Osztriga, keleti, vad, főtt, szárazon hevített 0.5
16. Fésűkagyló, vegyes fajok, főtt, szárazon hevített 0.3
17. Clam kagyló, vegyes faj, főtt, nedvesen hevített 0.2
18. Garnélarák, vegyes faj, főtt, nedvesen hevített 0.3
 
(Forrás: USDA Nutrient Database for Standard Reference)

 

A HAL ÉS HÚS TÁPLÁLKOZÁSTANI ÖSSZEHASONLÍTÁSA


 
A halak és kagylók olyan tökéletes fehérjeforrások, melyek alacsony zsírtartalmúak. A legtöbb hal és kagylófajtának 100 grammja 20 gramm fehérjét tartalmaz, mely az ajánlott napi bevitelnek mintegy harmada. A halban található fehérje magas minőségű, esszenciális aminosavakban bővelkedő és minden korosztály számára könnyen emészthető. Általánosságban elmondható, hogy a tengeri gyümölcsök alacsonyabb zsír- és kalóriatartalmúak, mint a marha, szárnyas vagy sertéshúsok és ugyanannyi vagy egy kicsit kevesebb koleszterint tartalmaznak.

A halak zsírtartalma a fajtájának és az adott évszaknak megfelelően változik. A kagylók, rákok valamint fehér halak nagyon alacsony, kevesebb, mint 5% zsírt tartalmaznak (ilyenek pl. a garnélarákok, homár, kagylók, tintahal, foltos tőkehal, tőkehal, lepényhal, nyelvhal). Az olajban gazdag halak zsírtartalma 5–25% között terjed; szardínia és tonhal (5–10%), a hering, ajóka, makréla, lazac (10–20%) valamint az angolna (25%).  Bár az olajos halak tartalmaznak zsírt, de ez főként telítetlen. A tengeri gyümölcsök olyan ásványi anyagokban is gazdagok, mint vas, cink és kalcium (a konzervhalak puha, ehető csontokkal).

VÁLJON SZOKÁSSÁ: Több halat és tengeri gyümölcsöt könnyű hozzáadni étrendjéhez. Egy egyszerű, segítséget adó tipp a helyettesítés. Próbálja egy vagy több fehérjeforrását lassan hallal helyettesíteni, így kialakíthatja a tengeri gyümölcs heti kétszeri fogyasztásának szokását". /Forrás: euficorg.hu/


    
"A telítetlen zsírsavak kiskátéja
Kedvező élettani hatásukért szeretjük őket

 
Valószínű, a reklámszövegekből már ismerős lehet a címbéli elnevezés, de hogy valójában mit is jelent a
»telítetlen zsírsav« kifejezés, abba már nem mélyedünk el. Ideje pótolni ezt az elmaradást: mindent a telítetlen zsírsavakról.
  A fehérjékhez, szénhidrátokhoz hasonlóan a zsírok az alapvető makro tápanyagaink közé tartoznak, szervezetünkbe való bejutásuk életfeltétel. A szervezet energiaforrásának 15-40 százalékát a zsírok teszik ki, nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedben egyre nagyobb kampány indult annak érdekében, hogy a zsírfogyasztással, annak helyes összetételével kapcsolatos egészségügyi információk minél több emberhez eljussanak.

Nem mindegy ugyanis,hogy milyen zsírból, zsírsavból mennyi jut a szervezetünkbe, ugyanis eltérő hatással bírnak. Az ártalmas zsírsavak csoportjába soroljuk az ún. telített- és a transzzsírokat (ezek felelnek a magas koleszterinszintért, az érelmeszesedésért és a daganatos betegségek kialakulásáért). Míg élettanilag az egyszeresen és a többszörösen telítetlen zsírsavakat ítéljük hasznosnak.

Az emberi test képes az összes szükséges zsírsav előállítására, kettőt kivéve: a linolénsavat (LA), amely egy Omega-6 zsírsav, valamint az alfa-linolénsavat (ALA), mely egy Omega-3 zsírsav. Ennek ellenére a zsírsavakat - elsősorban - különböző növényi és állati zsiradékok formájában (zsírok, olajok) vesszük magunkhoz.
 

A kötés a lényeg?

 
A zsírokat kémiai szerkezetük, a bennük lévő fő alkotórészek, a zsírsavak szerkezete alapján több csoportba oszthatjuk. A telített, az egyszeresen, illetve a többszörösen telítetlen zsírok a molekuláikban található zsírsavak szénláncában levő, ún. kettős kötés (a kettős kötés  olyan kémiai kötés a vegyületekben, amelyet négy elektron hoz létre), valamint a hidrogén mennyiségében különböznek egymástól.

A telítetlen zsírsavakban például - a telítettekkel szemben - egy vagy több kettős kötés van (a legtöbb zsírsav 0-6 telítetlen kötéssel rendelkezik), bennük található a legkevesebb hidrogén. A telített zsírokban a szénlánchoz olyan sok hidrogénatom kapcsolódik, amennyi csak lehetséges - a lánc tehát hidrogénatomokkal telített.
 
Az osztályzásnak itt azonban nincs vége: a többszörösen telítetlen zsírsavakat is tovább bonthatjuk, Omega-3 és Omega-6 zsírsavakra. Köztük is alapvető kémiai különbség van: az első kettős kötés molekulán belüli helyzete mindegyiknél más, melyre elnevezésük is utal, attól függően, hogy az a bizonyos kötés a lánc hányadik szénatomjánál helyezkedik el. A görög ábécé utolsó betűje, az Omega is erre utal: a szénhidrogénlánc végétől számított 3. és 4. illetve 6. és 7. szénatom között tartalmazzák az utolsó kettős kötést.



 
Törések a szénláncon

 
Az egyszeresen telítetlen zsírsavakra jellemző, hogy két hidrogénatom levált két egymást követő szénatomról a lánc közepén. Ennél a kötésnél kettős kötés alakul ki, ami megtöri a láncot: ezért az egyszeresen telítetlen zsírsavak kevésbé szilárdak, és már szobahőmérsékleten is megolvadnak (ilyen például az avokádóolaj, a mandulaolaj és az olívaolaj). Még több hidrogénatom válik le a többszörösen telítetlen zsírsavak esetén a szénláncról (minél több, annál több törés van benne), ezért folyékonyabb az ilyen típusú zsiradék (ilyen a halolaj, a napraforgóolaj és a lenmagolaj).


 
Egy, két, há...

 
  • Az olajsav egy kettős kötést tartalmaz: ez az esszenciális zsírsav legnagyobb mennyiségben a növényi olajokban található meg (pl. olívaolaj)
  • A linolsav két kettős kötéssel bír, megtalálható a lenolajban, a gyapotmagolajban és a mákolajban.
  • A linolénsav három telítetlen kötésből áll össze, és legnagyobb arányban, a lenmagban, a lenmagolajban, a repceolajban, a dióban és a zöld leveles növényekben található meg.
  • Az arachidonsav négy telítetlen kötéssel büszkélkedhet, elsősorban a hús és halételek zsíros részében (főleg a vörös húsokban) található esszenciális zsírsav.
  • Ötszörösen telítetlen az eikozapenténsav (EPA), mely szintén fontos esszenciális zsírsavunk a halolajban, a friss algában és kagylóban fordul elő, és szintén ilyen szerkezetű a dokozapenténsav is.
  • Hatszorosan telítetlen az ún. dokozahexaénsav (DHA) előfordulási helyei ugyanazok, mint az ötszörösen telített EPA esetén.
  • (Szerző: Kiss Verus, Partner: HáziPatika.com)"
 

További veszélyek
 
 
Ételeinkben ún. rejtett zsírok is lapulnak, amelyek sokkal veszélyesebbek, mint gondolnánk. Ezek az ipari feldolgozás során kerülnek az ételeinkbe, pl. felvágottakba. Az átlagos módon táplálkozó ember zsírfelvételének jelentős részéhez ilyen zsírok formájában jut hozzá.
A  rejtett zsírok elkerülésének alapszabálya: óvakodjunk a sokszorosan feldolgozott élelmiszerektől. Ez a zsír azon túl, hogy tele van Omega-6 zsírsavval, feldolgozva a szervezet számára értéktelen, elősegíti a zsírpárnák lerakódását is.
 
Emiatt ételeinket lehetőség szerint frissen készítsük el, kevés felvágottat, margarint együnk és kerüljük a foszfortartalma miatt csontritkulást okozó kólák, a készen kapható tasaklevesek meg egyebek fogyasztását, ezeket ugyanis csak úgy lehet eltarthatóvá tenni, hogy kémiai anyagokkal (pl. stabilizáló-, emulgeáló szerekkel) kezelik. Vagyis ne ez legyen a mindennapi eldelünk, hanem a frissen általunk készített étel.   
 
Élelmiszer              Rejtett zsírok aránya/100g
virsli, kolbász                      akár      50 g
szószok, majonéz                            80 g
tejszín, vaj, margarin                       80 g
sajt, csokoládé, édesség                 35 g
 
Ugyancsak sok zsírt tartalmaznak, de ezek jók:
dió, mogyoró          kb. 60 g
mandula                      55 g
avokádó                      23 g
kókuszdió                   36 g
 
Fogyasztásra ajánlott zsiradékok:

– pörköletlen mandula
– diófélék
– napraforgómag
– búzacsíra
– avokádó
– természetes, értékes, hidegen préselt étolajak.
    
A jó és a rossz közötti kompromisszum határain:
– reform-margarin
– biovaj
– mérsékelt hőmérsékleten való pároláshoz: olivaolaj.
 
Kerülendő zsírok:
–  állati eredetű zsiradékok
–  sült krumpli
–  fast food
– készételek
– hagyományos margarinok
– sütőzsiradékok
 
 
 Lényeg a zsírsavak megfelelő aránya 

 
A terápiában nincs szükség diétára, pusztán a káros szokások és a rossz minőségű vagy kommersz termékek (általában ezek ugyanazok), pl. a gyorséttermi kínálat helyett szokjuk meg az egészséges étkezést és a teljes értékű, lehetőleg általunk készített friss ételeket. A zsírsav fajtáját a táplálékkal bevitt zsírsav minősége határozza meg. Egy-egy ételben egyszerre többféle zsírsav is előfordulhat nem jelenthető ki tehát egyértelműen egy ételre, hogy az rossz vagy jó. Ha több benne a gyulladáscsökkentő zsírsav, akkor jónak minősül, ha több a gyulladásnövelő, akkor lehetőleg kerülendő, vagy csak keveset fogyasszunk belőle.
 
A szervezetnek olyan zsírsavakra van szüksége, amelyekből gyulladásgátló anyagokat tud előállítani. Ezek elsősorban az Omega-3 zsírsavak, főként a tengeri halolajakban illetve a lenmag olajban találhatók megSzoros kapcsolat áll fenn a jó idegek, a jó vezetőképességű idegsejtek, és az elfogyasztott zsírok minősége között. Ezért nagyon fontos, hogy a szervezet megfelelő arányban és mennyiségben jusson hozzá a főleg olajos magvakban lévő Omega-6, a zömmel halolajokban található Omega-3 zsírsavakhoz és a nélkülözhetetlen ALS-hez (ALS = alfa-liponsav, ami a perifériás idegrendszer károsodását gyógyítja).
 

FONTOS!

Az Omega-6 olajak magas szintje az Omega-3 zsírsavak kiegyensúlyozó hatása nélkül ártalmas az SM-ben.
Terápiás célra sclerosis multiplexben minimum háromszor annyi Omega-3 zsírsav fogyasztása javasolt, mint Omega-6, de legalább ugyanannyi.

Minél több Omega-6 zsírsavat fogyasztunk, annál több Omega-3-ra van szükségünk. Ha az utóbbiból nem jutunk elegendő mennyiséghez, akkor a magas Omega-6 fogyasztás kétszeresen is visszaüt.

Egészséges emberek következmények nélkül egy ideig  több Omega-6-ot fogyaszthatnak, mint Omega-3-at, de számoljanak vele, hogy előbb-utóbb megbetegednek. 
A fogyasztásuknak az ismerteken túl más következményei is vannak, amire Dr. Tihanyi László orvos hívja fel a figyelmet: 


 
 "A magas zsírtartalmú táplálkozás hatása a májműködésre

 

Azt már régóta tudjuk, hogy azoknál, akik nagyobb mennyiségben fogyasztanak telítetlen zsírokat, nagyobb arányban fordul elő a nem alkohol okozta zsírmáj kialakulása. A nem alkoholos eredetű zsírmáj, ahogy arra az elnevezése is utal, egy olyan állapot, amikor túlzott mennyiségű zsírszövet halmozódik fel a májban olyan embereknél, akik csak keveset vagy egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt. Ez a típusú májkárosodás főleg a 40 és 60 év közötti betegeket érinti, különösen azokat, akik el vannak hízva és maradandó károsodást okozhat a máj szöveteiben és ami a legrosszabb, hogy májelégtelenséghez is vezethet.

A nem alkoholos eredetű zsírmáj elsődleges jellemzője, hogy nagyobb mennyiségű zsírszövet halmozódik fel a májban, melyhez gyakran inzulin rezisztencia is párosul, ami növeli a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a szív és érrendszeri megbetegedések rizikóját. Mivel fejlett világunkban az elhízás népbetegségnek számít és szinte megállíthatatlanul tör előre, sok szakértő szerint a közeljövőben a nem alkoholos eredetű zsírmáj lesz a máj transzplantációk elsődleges kiváltó oka. Már ma is a leggyakoribb krónikus májbetegségnek számít, a nyugati civilizáció kb. 20-30%-át érinti, a kórosan elhízottak pedig 90%-át.

Egyértelműen kimondható tehát, hogy ez a betegség az elhízott emberek betegsége. Sajnos ma még nem ismerjük annak pontos mechanizmusát, hogy a magas zsírtartalmú táplálkozás, hogyan vezet ezen májkárosodás kialakulásához, így azt sem tudjuk pontosan, hogy néhány kifejezetten sok zsírt fogyasztó embernél miért nem alakul ki, míg néhányaknál, akik egészségesen táplálkoznak pedig miért igen. A témában elvégzett kutatások azonban egyértelműen rámutattak arra, hogy a magas telített zsírtartalmú táplálkozás növeli az inzulin rezisztenciát, elősegíti a kóros zsírszövet felhalmozódását a májban, így hozzájárul a zsírmáj kialakulásához. A férfiak egyébként jobban tolerálják a nagyobb mennyiségű telített zsír bevitelét, mint a nők." (Forrás: drtihanyi.com)

 
ÖSSZEFOGLALÁS:

Szervezetünk abból készíti a holnapi sejtjeinket, amiket ma megeszünk, tehát mi döntjük el a saját sorsunkat, nem a szerencse. Ugyanakkor HÉT ÉVENTE TESTÜNK ÖSSZES SEJTJE TELJESEN KICSERÉLŐDIK, ennek alapján megkérdőjeleződik, hogy az SM gyógyíthatatlan betegség. Amennyiben keringési és nem autoimmun kórként kezeljük, a természet segítségével, és a betegséget mindig kísérő felszívódási zavar felszámolásával teljesen visszafordítható, gyógyítható.

Ehhez mindössze a rossz minőségű alapanyagokat, az abból készült (gyors)ételeket, a pacsmagolt italokat, pl. a rozsdátlanítónak kiváló kólákat (képzeljük el mit művelnek a szervezetben, ha a vassal is elbírnak!) kell felváltanunk friss, jó minőségű ételekkel és természetes italokkal, mint a teák vagy a csapvíz, ami csak az ellenérdekeltek szerint rossz.

Nem rosszabb, mint a PET palackokban árusított ásványvizek, ha ügyelünk az elővigyázatosságra, amiről a szelektálok.hu blogon találtunk fontos információkat. És ne essünk bele a gyártók ravasz csapdájába, amikor ásványvizet vásárolunk: ha nyerőhelyként az van feltüntetve, hogy ... Kút, az bizony közönséges csapvíz, amit telenyomnak többnyire szintetikus vitaminokkal, és hatalmas haszonnal ásványvízként eladják.  

Meghatározó hogy miből és mivel főzünk. Együnk élettel teli friss és tápláló ételeket. Kerüjük például a bolti savazott étolajokat (lásd az alsó hasábban Kris Gunnars 11 komoly aggály a növényi olajakkal kapcsolatban c. írását), helyette használjunk gyulladáscsökkentő repce-; hidegen sajtolt, kizárólag sötét üvegben árult oliva-, valamint kókuszolajat, ez utóbbi kenyérre kenve mennyei finomságú! Időnként előkerülnek olyan "figyelmeztetések" leginkább orvosi körökből, hogy a kókuszolaj még sem olyan egészséges, mint mondják, mert telített zsírsavat tartalmaz. Lentebb felsoroljuk, hogy miért nem ez a fontos.

 

A kókuszolaj jótékony hatásai

A kókuszzsír vagy kókuszolaj manapság nagyon elterjedt az egészséges életmódot támogatók körében. Nem csoda, hisz a hidrogénezett, transzzsírokkal teli sütőolaj helyett egészséges alternatívát jelent sütéshez, főzéshez egyaránt. A kókuszzsírt közepes szénláncú zsírsavak alkotják, ez teszi lehetővé, hogy hő hatására ne roncsolódjon a szerkezet. A hevítés során nem jönnek létre benne transzzsírsavak, így a hőkezeléssel készült ételekhez a legalkalmasabb a kókuszolaj. De nem csak ebben merül ki a kókuszolaj egészségmegőrző hatása.

A kókuszzsír – szobahőmérsékleten még szilárd, ezért nevezhetjük zsírnak is – nem terheli meg az emésztést, mivel kedvező zsírsavszerkezete miatt tökéletesen felszívódik. Triglicerid formában, vagyis változás nélkül képes felszívódni, nem alakul nagyméretű kilomikronná. A kilomikron a legnagyobb lipoprotein fajta. A lipoproteinek – mint a HDL és LDL is, melyek főleg koleszterint és koleszterin-észtereket tartalmaznak – zsírt, koleszterint és egyéb zsírban oldódó tápanyagokat, például  vitaminokat szállítanak a vérben a májhoz vagy egyéb szervekhez.

A  közepesen hosszú szénláncú zsírsavakat tartalmazó zsírok, olajok, mint amilyen a kókuszzsír is, közvetlenül jutnak át a bélnyálkahártya sejtjein. Emiatt a felszívódási metódus miatt nem kell epesav az emésztésükhöz, azok is könnyen emésztik, akiknek a hasnyálmirigye nem termel elegendő lipázt (emésztőenzimet).

A kókuszzsír gomba-, baktérium- és vírusölő tulajdonságokkal is rendelkezik. E célból napi 1-2 evőkanál szűz, tehát nem hidrogénezett kókuszzsírt ajánlott fogyasztani. Találkozhatunk az úgynevezett szűrt, szagtalanított változattal is, ám a szagtalanítás (dezodorálás) nem durva kémiai kezelést jelent, ellentétben a hidrogénezéssel. Előnye az, hogy nem érződik az intenzív kókusz íz, emiatt bármilyen étel készítéséhez használhatjuk. Terápiás célra a teljesen kezeletlen, szűz kókuszzsírt válasszuk, a hidrogénezett változatot pedig – még ha olcsóbb is – semmiképp se vegyük meg.

Az antibakteriális és gombaölő hatást a kókuszzsír a laurinsav jelenlétének köszönheti. Ez egy közepes láncú triglicerid, mely majdnem a felét teszi ki a zsírnak. Az anyatejben is megtalálható, és a baba erős immunrendszerének kialakításáért felelős. Influenza és herpesz ellen is nagyon hatásos a kókuszzsírban található laurinsav, ellenben a bélflóra jótékony baktériumait nem bántja. Lábgomba és Candida-gomba túlszaporodás esetén is ajánlott. A kókuszzsír laurinsav mellett kis mennyiségben tartalmaz kaprilsavat, ami szintén gombaölő tulajdonsággal bír. Kutatások folynak a laurinsav hepatitis-C és HIV vírussal szembeni hatékonyságáról is. Állítólag a laurinsav intenzív vírusellenes tulajdonságai még erre az ellenálló vírusra is képesek hatni. Mindenesetre abban több orvos is egyetért, hogy hatékonyabb lehet a használata a mellékhatásokat kiváltó gyógyszerekkel szemben.

Milyen estekben használható még a kókuszzsír?
A máj- és epeproblémák esetén, illetve gyomor- és bélpanaszok kezelésére is alkalmas a kókuszzsír. Mivel fokozza az inzulintermelést, így a cukorbetegekre is jó hatással van, de a megelőzésben is fontos a szerepe. A pajzsmirigy alulműködésének tüneteit is orvosolja. A kókuszzsírt bátran használhatjuk a bőr ápolására is általános hidratáló tulajdonsága és sebgyógyító, sejtregeneráló hatása miatt egyaránt. A pikkelysömör és az ekcéma kezelésére is alkalmas. (Forrás: Gyógyszer nélkül)

 

A legtáplálóbb ételek, amelyeket mindenképp fogyasszon Írta: Dr. Tihanyi László
 
 Alább találhatja a tíz leginkább tápláló ételt, amelyet mindenképpen fogyasszon rendszeresen:
 
 
1.    Görög joghurt.
 
A rengeteg tápanyagot tartalmazó görög joghurt egyike azoknak az ételeknek, amelyet ajánlott naponta fogyasztani. Rengeteg jótékony hatású baktériumot tartalmaz ugyanis, amelyek sok jótékony egészségügyi hatással bírnak és egészségessé teszik emésztőrendszerét. Emellett nagy mennyiségben tartalmaz könnyen emészthető fehérjéket és egyéb tápanyagokat, mint a kalcium, a B-vitamin, a folsav, a tejsav, a kálium, a magnézium, a foszfor, a jód, és a cink. Emésztőrendszere egészségesen tartása mellett a napi joghurtfogyasztás
erősíti immunrendszerét, segíti a fogyást, gyógyítja a hüvelygombás fertőzést, megakadályozza a magas vérnyomás kialakulását, csökkenti a koleszterinszintet, és segíti a megfelelő szájhigiénia fenntartását. Fogyasszon el naponta egy pohár előflórát tartalmazó görög joghurtot. A joghurtot gazdagíthatja olajos magvakkal, tökmaggal, vagy gyümölcsökkel, mint a banán, a gránátalma, vagy a különféle bogyós gyümölcsök. Joghurt hozzáadásával smoothie-kat is készíthet.
 
2.    Áfonya.
 
A bogyós gyümölcsök közül mindegyik, így az áfonya is remek hatással van egészségére. Nagy mennyiségű rostot, C- és K-vitamint, valamint mangánt tartalmaz.  Az áfonyában ezen kívül A-vitamin, riboflavin, folsav, niacin, magnézium, kálium, réz, vas, és cink is található. Az áfonya közel 85%-ban víz, és kalóriatartalma is igen alacsony. Az antioxidánsokban gazdag gyümölcs megvédi szervezetét a szabadgyökök okozta károktól, valamint a nem stabil molekulák okozta károktól, mint az öregedés és a rák. Az áfonya
javítja szervezete immunitását, segíti a fogyást, javítja az agy működését, elősegíti a szív egészségének fenntartását, javítja a látást, segíti az emésztést, és rendben tartja a vércukor szintjét is.  Egyen meg minden nap egy csészényi áfonyát.
 
3.    Spenót.
 
A spenót közkedvelt, zöld leveles zöldség, amelyet világszerte egész évben fogyaszthat. Remek A-, C-, és E-vitamin forrás.  Emellett nagy mennyiségben tartalmaz élelmi rostokat, vasat, kalciumot, káliumot, rezet, cinket, szelént, magnéziumt, és E-vitamint. A benne található lutein és zeaxantin immunrendszerét erősíti és antioxidáns hatású. A tápláló leveles zöldség segíti a súlyosabb egészségügyi problémák megelőzését és kontroll alatt tartását. Ezen betegségek között a cukorbetegség, a csontritkulás, bizonyos rákos megbetegedések, a szívproblémák, és a stroke is felsorolhatóak. Emellett segíti a méregtelenítést, megakadályozza a vérszegénység kialakulását, csökkenti a gyulladást, és javítja a szem egészségét is.  Fogyasszon el naponta egy csészényi friss spenótot. Fogyaszthatja salátaként, zöldséglé részeként, vagy zöld smoothie-t is készíthet belőle. Amennyiben inkább a főt spenótot kedveli, naponta fél csészényit fogyasszon belőle. Ha változatosságra vágyik, a spenótot időnként helyettesítse egyéb zöld leveles zöldségekkel, mint a kel.

Megjegyzés: Amennyiben véralvadásgátló gyógyszert szed, minimalizálja a K-vitamint tartalmazó ételek fogyasztását, így a spenótét is. Oxalát tartalma miatt akkor is kerülje fogyasztását, ha vese vagy húgyhólyag problémái vannak.


4.    Alma.
 
„Napi egy alma az orvost távol tartja” szól a régi wales-i mondás. Ha ez ilyen formában nem is igaz, az almafélék rengeteg tápanyagot tartalmaznak, amelyek egészségére igen jó hatással vannak. Az alma C-vitaminban (hatékony természetes antioxidáns), komplex-B-vitaminokban (riboflavin, tiamin, és B6-vitamin), és élelmi rostokban gazdag. Emellett fitotápanyagokat is tartalmaz, amelyek segítik szervezete védelmét a szabadgyökök káros hatásai ellen. Az alma egyéb ásványi anyagokat is tartalmaz, mint a kalcium, a kálium, és a foszfor.

Alacsony kalóriatartalmú gyümölcs, amely egyáltalán nem tartalmaz zsírt vagy koleszterint.  Napi egy alma elfogyasztásával csökkentheti a rák, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, és a szívproblémák kialakulási esélyeit. Emellett segíti az idegrendszer egészségének fenntartását, megakadályozza az időskori emlékezetvesztés kialakulását, csökkenti a koleszterinszintet, erősíti
a  csontokat, és segíti a száj egészségének fenntartását.  A gyümölcsöt fogyassza egészséges tízóraiként vagy uzsonnaként, igya meg frissen préselt levét, süssön belőle süteményt, vagy készítsen belőle almaszószt.
 
5.    Citrom.

 
Csupán egy citrom több C-vitamint tartalmaz, mint egy átlagos felnőtt napi szükséglete. A C-vitamin remek antioxidáns, a citrom emellett nagy mennyiségben tartalmaz kalciumot, káliumot, magnéziumot, vasat, A-vitamint, valamint komplex-B-vitaminokat. Hatékony antibakteriális, v
írusölő, és immunerősítő. A citrom segíti szervezete immunitásának növelését, és védelmet nyújt a bakteriális és a vírusfertőzésekkel szemben. Segíti a fogyást, fenntartja a bélrendszer egészségét, csökkenti a stroke kialakulási kockázatát, felveszi a harcot a rákos megbetegedésekkel szemben, megszépíti bőrét, megelőzi az asztma kialakulását, csökkenti a vérnyomást, és tisztítja a vért. (MA citrom egészségügyi hatásainak leghatékonyabb kihasználása érdekében reggelente, éhgyomorra fogyasszon el egy pohárnyi langyos vizet, amelybe keverje bele fél citrom levét és egy kevés mézet. Emellett bátran ízesítse citromlével sós vagy édes ételeit is. Megjegyzés: Sajnos a citrom, a savanyú gyümölcsök, a paradicsom SM-ben provokálják az inkontinenciát, ezért javasolt csak módjával fogyasztani - Ildikó)
 
 
6.    Mandula.
 
A csepp alakú magvak a mandulafa terméseiből származnak, tápanyagtartalmuk igen magas. A mandula nagy mennyiségben tartalmaz E-vitamint, rezet, magnéziumot, és fehérjét. Emellett élelmi rostot, riboflavint, vasat, kalciumot, és rengeteg fontos aminosavat tartalmaz, valamint nagy mennyiségű rezet és foszfort is.  Magas antioxidáns tartalmának köszönhetően a mandula megvédi sejtjeit az oxidatív károsodástól, amely gyorsítja az öregedési folyamatokat és megnöveli több betegség kialakulási esélyeit, köztük a rákét is

Segíti a szív egészségének fenntartását, megakadályozza a túlsúly kialakulását, csökkenti a koleszterinszintet, kezeli a székrekedést, és erősíti a csontokat. Ráadásul bőrét is egészségesebbé teszi és megakadályozza a gyakori hajproblémák, mint a hajhullás, vagy a haj kiszáradásának kialakulását. A mandulafélék nagy mennyiségben tartalmaznak egyszeresen telített zsírsavakat, emellett kalóriatartalma is igen magas, emiatt ne vigye túlzásba fogyasztását. Napi egy maroknyi mandula elfogyasztása elegendő egészsége megőrzéséhez.  Egészséges nassolnivalóként fogyasszon sótlan, vagy vízbe áztatott mandulát. Emellett fogyasszon bátran mandulatejet, mandulalisztet, és mandulavajat is.
 
Megjegyzés: Amennyiben vese vagy epehólyag problémákkal küzd, ne fogyasszon mandulát, annak igen magas oxalát tartalma miatt.
 
7.    Lenmag.
 
Az emberiség által egyik legrégebben fogyasztott étel. A lenmag fogyasztása az összes étrend esetében ajánlott
(megjegyzés: sclerosis multiplexben a lenmagból hidegen sajtolt lenmagolajnak van gyógyhatása, a mag akár egészben, akár darálva a bélrendszer karban tartására kiváló - Ildikó) A lenmag fogyasztásával blokolhatja a sejtek ösztrogén receptorait, emellett nagy mennyiségben tartalmaz omega-3 zsírsavakat és élelmi rostot is. Ezen kívül B1-vitamint, mangánt, fehérjéket, rezet, magnézimot, foszfort, cinket, és szelént is tartalmaz. Ráadásul mindezek mellett gluténmentes is.

A lenmag rendszeres fogyasztásával megelőzhetőek a hormonális problémák okozta rákos megbetegedések, mint a mellrák. Emellett hatékonyan csökkenti a koleszterinszintet, javítja a vércukorszintet, megszünteti a hőhullámokat, védelmet nyújt a szívproblémák ellen, és segíti az emésztést i
s. Naponta csupán 1-2 evőkanálnyi őrölt lenmag elfogyasztásával rengeteget tehet egészsége érdekében. A lenmagot keverje smoothie-ba, gyümölcslébe, joghurtba, gabonapehelybe, salátába, vagy levesbe. Ráadásul sütemények alapanyagaként is használhatja.  Megjegyzés: A megnövelt rostbevitel mellé mindenképpen igyon nagy mennyiségű folyadékot a nap során.
 

8.    Extraszűz kókuszolaj.
 
Az érett kókuszdióból kinyert olaj az egyi
k legegészségesebb olajfajta. Jó hatású zsírokat, főképp közepes láncú triglicerideket tartalmaz, könnyen emészthető és egészségére jótékony hatású. Antimikrobiális, antioxidáns hatású, gombaölő, antivirális, antibakteriális, és nyugtató hatású savakat tartalmaz, amelyek ráadásul a különféle ásványi anyagok jobb felszívódását is segítik.

A kókuszolaj segíti a szív egészségének fenntartását, segíti a felesleges testsúly leadását, rendben tartja a pajzsmirigy működését, erősíti az immunrendszert, segít az emésztést, és rendszeressé teszi az anyagcsere folyamatokat. Emellett a bőr és a haj egészségét is fenntartja, ráadásul olajos öblögetéshez is alkalmazhatja, amellyel fogai és ínye egészségét segítheti. Naponta 1-3 evőkanálnyi kókuszolajat fogyasszon el, főzés és sütés során extraszűz kókuszolajat alkalmazzon. Salátadresszinget vagy mártogatót is készíthet belőle. A kókuszolaj fogyasztása mellett fogyasszon bátran kókuszvizet, kókusztejet, és kókuszreszeléket is. (Megjegyzés: szükségtelen a méregdrága extraszűz kókuszolajat megvásárolni, tapasztalataim alapján a normál épp olyan jó - Ildikó).


100 ok a kókuszolaj használatára - A kókuszolaj egy tápláló, rengeteg gyógyító hatással rendelkező, könnyen beszerezhető természetes „csodaszer”.

Kókuszvíz:

-    természetes, egészséges, energiát adó ital, kiváló sportital
-    pótolja a sportolás, hányás, hasmenés után elvesztett elektrolitokat
-    antibakteriális, vírusölő, gombaölő hatása miatt tisztítja a vért
-    sürgősségi vérátömlesztéseknél hatékony, összetétele nagyon hasonlít az emberi plazmáéra
-    hányingert csökkentő hatás
-    vesekő megszüntető hatás
-    olíva olajjal keverve természetes tisztítókúra részévé válhat

A kókusz, illetve kókuszolaj kifejezetten jó ízt kölcsönöz a vele készült ételnek és italnak.

Kókuszolaj egészségügyi hatásai:

-    baktériumölő
-    gombaölő
-    influenza, HIV, fertőző betegségek vírusait elpusztító hatás
-    parazita ellenes
-    reflux betegséget gyógyító
-    fenntartja a bélrendszer egészségét
-    belső megbetegedéseket gyógyítja, mint a fekély és a Crohn betegség
-    vércukorszintet és inzulin szintet rendben tartó hatás
-    csökkenti a cukorbetegség okozta idegbántalmakat és viszketést
-    csontritkulás és cisztás fibrózis megelőző hatás
-    hasnyálmirigy működését rendben tartja
-    javítja a szervezet kalcium és magnézium felvevőképességét
-    csökkenti az ízületek és izmok gyulladását, javítja a sejtképzést
-    rendben tartja a pajzsmirigyműködést
-    védi a szervezetet a végbél-, mell-, és emésztőszervi megbetegedések ellen
-    megelőzi az Alzheimer kórt
-    védi a szívet
-    meggátolja a zsírsavak oxidálódását
-    lassítja az öregedést, meggátolja az ízületi gyulladások kialakulását
-    megszünteti a krónikus fáradtság tüneteit
-    csökkenti az epilepsziás rohamok intenzitását és gyakoriságát
-    csökkenti a menopauza mellékhatásait
-    csökkenti a prosztatanagyobbodás tüneteit
-    erősíti a májat
-    fokhagymával és olívaolajjal keverve csökkenti a fülfájást

Kókuszolaj használata helyi kezelésre:

-    védőréteget képez a bőrön, így gyorsítja a sebgyógyulást
-    csökkenti az aranyér okozta duzzadást és fájdalmat
-    hidratálja és puhítja a száraz bőrt
-    csökkenti a szem alatti táskákat és ráncokat
-    csökkenti a visszerek méretét
-    remek borotválkozás előtti tonik
-    szódabikarbónával keverve remek fogkrém
-    nyugtatja és gyógyítja a leégett bőrt
-    gyógyítja a pikkelysömört és az ekcémát
-    csökkenti a rovarcsípések és kígyómarások okozta fájdalmat és viszketést
-    megszünteti a szömörce okozta viszketést
-    javítja a bőr állapotát, meggátolja az öregkori bőr elszíneződések és ráncok kialakulását
-    megszünteti a fejtetveket
-    remek sminklemosó
-    megszünteti a körömgombát
-    vékony rétegként az orr belsejébe kenve meggátolja az orrvérzéseket
-    kukoricakeményítővel és szódabikarbónával keverve hatékony izzadás gátló
-    masszázsolajként és naptejként is használható
-    ápolja a hajat, megszünteti a töredezett hajvégeket, meggátolja a korpa kialakulását
-    eltünteti a hegeket és terhességi csíkokat
-    ápolja a babák kipállott bőrét

Tápanyagok:

-    segíti a tápanyagok felszívódását és javítja az emésztést
-    gyors energiaforrást biztosít, gyorsítja az anyagcserét
-    azonnal felhasználható energiát biztosít, nem rakódik le a szervezetben zsírfelesleg formájában
-    stabilizálja a testsúlyt és csökkenti az édesség utáni vágyat
-    szoptatós anyáknál javítja a tejtermelést
-    főzéshez vagy magas hőmérsékleten használva nem hoz létre káros mellékanyagokat. Dr. Tihanyi László

 
9.   Zab.
 
A zab remek teljes kiőrlésű tápanyag, mindenképpen megéri rendszeresen fogyasztani. Vízben oldódó élelmi rostot, úgynevezett béta-glükánt tartalmaz, amely anyag főképp a gabona külső rétegeiben található meg.  Ez a vízben oldódó rost remek hatással van egészségére, segíti a koleszterinszint csökkentését, megkönnyíti a túlsúly leadását, megfelelő szinten tartja a vércukrot, csökkenti a magas vérnyomást, védelmet nyújt bizonyos rákos megbetegedésekkel szemben, erősíti az immunitást, és csökkenti a stresszt.

A zab jó tulajdonságain túl rengeteg tápanyagot is tartalmaz, köztük fehérjéket, vasat, magnéziumot, káliumot, szelént, folsavat, és Omega-3 zsírsavakat, valamint erős fitotápanyagokat és antioxidánsokat is. Fogyasszon el naponta egy adagnyi, azaz fél csészényi zabkását. Az étel színesítése és még táplálóbbá tétele érdekében a zabkásába keverjen magvakat, gyümölcsöket, vagy fűszereket.
 
10.    Brokkoli.
 
A brokkoli igen közkedvelt étel. A keresztesvirágúak közé tartozó zöldség rengeteg tápanyagot tartalmaz és sokféle jótékony egészségügyi hatással bír.  Remek K- és C-vitamin forrás, emellett folsavat, káliumot, élelmi rostot, kalciumot, magnéziumot, foszfort, cinket, és vasat is tartalmaz. Nagyon alacsony a telített zsírsav tartalma és a koleszterin tartalma is.

A brokkoli fogyasztása segíti szervezete méregtelenítését, fenntartja keringési rendszere egészségét, erősíti immunrendszerét, megakadályozza a rákos megbetegedések kialakulását, szintent tartja a vérnnyomást, segíti agya megfelelő működését, megakadáyozza az öregedés korai jeleinek megjelenését, segíti szeme egészségének fenntartását, és erősíti csontjait is. Fogyasszon hetente 2-3 alkalommal, alkalmanként 2 csészényi brokkolit. A legjobb, ha sütőben sütve vagy párolva fogyasztja. (Forrás: drtihanyi.com)




(Zárójelben: 6 TÉVHIT A GÖRÖG JOGHURTRÓL
 

"Amikor meghallod azt a szót, hogy görög joghurt, mi jut az eszedbe? Magas fehérjetartalmú? Diétás? Szuperegészséges? Sajnos ezek a jelzők nem mindegyik termékre igazak. A különböző gyártók, különböző receptek szerint készítik el kedvencedet, ami azt jelenti, hogy a fehérje- és cukortartalma, illetve a hozzáadott összetevők termékenként jelentősen eltérnek. Összeszedtünk 6 mítoszt a görög joghurtról, hogy tudd, valójában mit is vásárolsz.

1. tévhit: a görög joghurt receptje szabályozott: A görög joghurt hagyományosan úgy készül, hogy átszűrik a joghurtot, eltávolítva a savót (az a lé, amely a tej alvadása után megmarad). Az eredmény egy sűrű állagú joghurt lesz, amely a hagyományos joghurthoz viszonyítva kevesebb cukrot és szénhidrátot, viszont több fehérjét tartalmaz. Az azonban nincs szabályozva, hogy a boltok polcaira kerülő termékek nevezhetők-e görög joghurtnak vagy nem. Csak a hagyományos joghurtra van minőségi előírás. Ezért lehetséges az, hogy a gyártók további összetevőket adhatnak hozzá, vagy akár meg is változtathatják a gyártási folyamatot, és mégis feltűntethetik termékeiken a „görög” feliratot.

2. tévhit: mindegyik magas fehérjetartalmú: A legtöbb görög joghurtban kétszer annyi a fehérje, mint a hagyományosban, de ez nem azt jelenti, hogy minden márkatermék ugyanannyit tartalmaz. Hogy miért? Mindez a különböző gyártási folyamatnak köszönhető. Míg egyes 150 ml-es dobozokban 10 grammnyi fehérje rejlik, addig más 175 ml-es kiszerelésű termékben 18 g fehérje van, ez pedig majdnem 50%-kal több proteint jelent, a kis csomagolásbeli eltérés ellenére is.

3. tévhit: minden görög joghurt ugyanúgy készül: A görög joghurt kellemesen sűrű és magas fehérjetartalmú a szűrési folyamatnak köszönhetően. Azonban néhány gyártó kihagyja ezt a folyamatot, amelyet más, sűrítő összetevőkkel pótol, mint a módosított kukoricakeményítő, a karragén vagy a guar-gumi, hasonlóan a fehérjefokozókhoz, mint a tejfehérje vagy a tejsavó koncentrátum, hogy utánozza az eredeti recept gazdag textúráját és fehérjetartalmát. A pótlásra használt összetevők többsége nem káros az egészségre, de az így elkészült termék valójában már nem görög joghurt. Ha figyelmesen elolvasod az összetevőket, könnyű elkerülni azokat a termékeket, amelyek kukoricakeményítőből vagy fehérje koncentrátumból készültek.

4. tévhit: a görög joghurt vegetáriánus étel: Ez sem mindegyik termékre igaz! Sok gyártó a kívánt állag érdekében zselatint ad a joghurtjához.  A zselatint pedig az állatok kötőszövetéből feldolgozott kollagénből nyerik. Ez természetesen nem probléma azok számára, akik fogyasztanak húst, de gondot okozhat a lakto-vegetáriánusoknak, akik az állati eredetű táplálékokból csak sajtot, tejet és joghurtot fogyasztanak. Az ízesített joghurtokba pedig gyakran raknak kármint, az epres joghurtok így kapnak rózsaszín árnyalatot. A kármin az élelmiszeradalékok közül az egyetlen állati eredetű színezék, bogárból nyerik ki. A joghurtgyártók gyakran használják, amikor azt akarják, hogy gyümölcsösebbnek tűnjön a termékük, mint amilyen valójában. Ha el akarod kerülni ezeket, könnyen megteheted, hiszen a zselatin és a kármin is fel van tűntetve az összetevőknél a dobozon.

5. tévhit: az ízesített görög joghurt is egészséges: Az üzletek polcain mindig a natúr görög joghurtot keresd! Ha szeretnéd kicsit ízesíteni, édesíteni, rakj bele aprított gyümölcsöt és/vagy pár csepp mézet. Ez sokkal egészségtudatosabb választás, mint az ízesített bolti változat, amely töménytelen (15-25 grammot dobozonként) cukrot tartalmaz. Óvakodj az álcázott cukortól is, mint a szőlőlé koncentrátum vagy a nádcukor sűrítmény. Ha mégis ragaszkodsz a megszokott ízesített görög joghurtodhoz, keresd azokat a termékeket, amelyeknek az első három összetevője a tej, az élő joghurtkultúra és a gyümölcs, a cukor pedig szinte a lista legvégén szerepel.

6. tévhit: a fagyasztott görög joghurt ugyanolyan, mint a normál görög joghurt: Bármilyen evidens is lenne, a fagyasztott görög joghurt nem egyenlő a normál görög joghurttal, amelyet fagyasztóba tesznek. Bár ugyanannyi kalóriát és zsírt tartalmaz, a fagyasztott változatban több a cukor (átlagban 12 g helyett 17 g) és jóval kevesebb a fehérje (csupán 6 g van benne a megszokott 18 g helyett). A fagyasztott görög joghurt de desszert, és nem reggeli vagy vacsora."
Írta: Váczi Anikó, forrás: Wellnescafé)

 
 
 

Michael Pollan: 22 Új Szabály, hogy napjainkban is rendesen étkezz

 


"Ma, amikor az élelmiszeripar és az étkezés dollármilliárdos iparág, nem könnyű eligazodni, hogy mikor mit együnk, hogyan védjük az egészségünket. Most viszont segítséget kapunk Michael Polland újságírótól, írótól, aki felhívja a figyelmünket a helyes étkezés legfontosabb szabályaira. Polland táplálkozással kapcsolatos filozófiája röviden így fogalmazható meg: “Egyél igazi ételt. Ne sokat. Többségében növényeket.”

Most következzen a 23 szabály, amelyeket érdemes betartani.
1. Kerüljük el azokat az élelmiszereket, amelyek több mint 5 hozzávalót tartalmaznak. hiszen minél több hozzávalót tesznek bele valamibe, annál nagyobb az illető élelmiszer feldolgozottsági szintje.
2. Kerüljük azokat az ételeket, amelyeket a tévéreklámokban látunk, hiszen a drága hirdetések mögött általában a feldolgozott élelmiszereket gyártó nagyvállalatok állnak.
3. Ha egy nagy bevásárló üzletben vásárolunk, igyekezzünk az élelmiszerpolcok széleiről vásárolni, mert ezek a vállalatok a feldolgozott élelmiszerek többségét középre helyezik el.
4. Olyan élelmiszerek fogyasztására törekedjünk, amelyeket látunk kikelni a földből, vagy megszületni a farmon.
5. Ne együnk olyasmit, amit dédszüleink nem ennének meg, vagy nem ismernének fel. Ez főként az édességekre vonatkozik.

6. Igyekezzünk olyan élelmiszereket fogyasztani, amelyet előzőleg a savanyításért felelős baktériumok megdolgoztak, mert ezekben az ételekben B12-vitamin van, amely jót tesz az emésztésnek és csökkenti az allergiás tüneteket.
7. Fogyaszthatunk gyorséttermi kajákat, de csak akkor, ha magunk készítjük el. Például süssük meg a saját krumplinkat, melléje vágjuk fel a saját hagymánkat és a házi kolbászunkat.
8. Költsünk több pénzt minőségi élelmiszerekre, mert az egészségünk érdekében megéri a befektetés.
9. Akkor hagyjuk abban az étkezést, mielőtt még beállna a “teljesen jól laktunk” érzés.
10
. Kis tányérokra tálaljuk az ételeket, mert így kevesebb adagot fogunk elfogyasztani.

11. A napi háromszori étkezés helyett inkább együnk négy-öt alkalommal, kisebb adagokat, mert így sokkal egészségesebbek maradhatunk és az elhízás esélye is kisebb lesz.
12. Ha van kertünk, használjuk ki a területet, és ültessünk zöldséget. Ha nincs kertünk, a teraszon is termelhetünk pár finomságot, fokhagymát, paradicsomot, stb. Ez a legjobb módja, hogy egészséges ételeket együnk.
13. Olyan élelmiszereket együnk, amelyek pár nap, hét múlva lebomlanak. Amelyek nem bomlanak le, azok nem élelmiszerek.
14. Az nem étel, amely az autó ablakán keresztül érkezik.
15. Fogyasszunk sok növényt, főleg zöldségeket.

16. Olyan húsokat együnk, amelyek bio farmokról származnak, ahol nagy odafigyeléssel történik az állatok etetése.
17. Akkor együnk ha éhesek vagyunk, ne akkor mikor unatkozunk. Ha nem vagyunk eléggé éhesek, együnk meg egy almát.
18. Minél fehérebb színű egy kenyér, annál rosszabb.
19. Ne együnk reggelire olyan gabonapelyhet, amely megszínezi a tejet.

20. Csak asztal mellett együnk. Ha mégis a tévé előtt eszünk, gondoskodjunk, hogy a tányérunkon legyen zöldség.
21. Örömmel készítsük és fogyasszuk el az ételeket.
22. Együnk minél élénkebb színű zöldségeket, gyümölcsöket. (Forrás: filantropikum.com)



 

EZEKET KERÜLD, NE VAGY CSAK RITKÁN FOGYASZD


 

Figyelem! A paleolit diétának az a része, ami a hús és a zsírok korlátlan fogyasztását népszerűsíti, SM-ben rendkívül ártalmas, mivel állapotot romboló gyulladáskeltő zsírsavakat ajánl. Sok beteg került miatta már kerekes székbe.   
 

11 komoly aggály a növényi olajakkal kapcsolatban

Fordította: Mezei Elmira
Forrás: Kris Gunnars: 11 Serious Concerns About Vegetable Oils (No. 2 is Scary)

"Amikor az állati zsírokat démonizálni kezdte a közegészségügy és az orvoslás, akkor remek megoldásnak tűnt az embereket átszoktatni a növényi olajokra és margarinra. Mára ez az elgondolás totális kudarcnak minősíthető, s ha lehetne ilyen jogi kategóriát alkalmazni a tudományos tévedésekre, akkor ez volna a gondatlanságból elkövetett népirtási kísérlet.

 Az étkezési zsírok témája nagyon ellentmondásos.    
Korábban a telített zsírokat okolták a koleszterinszint megemelkedéséért, és a szívbetegség okozójaként, de mára ennek bebizonyították az ellenkezőjét). Valamilyen oknál fogva a táplálkozási ajánlások még mindig a növényi magolajakat javasolják a telített zsírok, pl. a vaj helyett. Ezek közé tartozik a szójabab olaj, a gyapotmag olaj, a repce olaj, a pórsáfrány olaj, a napraforgó olaj, a szőlőmag olaj, és mások. A növényi olajaknak az lenne a hivatása, hogy csökkentsék a koleszterin szintet, aminek csökkentenie kéne a szívbetegség rizikót, a világ legnagyobb gyilkosát. Azonban…sok vizsgálat mindenféle aggályt támasztott ezekkel az olajakkal kapcsolatban. Annak ellenére, hogy csökkentik az LDL koleszterint, katasztrofális hatással lehetnek az egészség egyéb aspektusaira és az anyagcserére.


Alább álljon 11 ok, amiért kerüljük őket, mint a pestist.

1. A NÖVÉNYI OLAJAKNAK NAGYON MAGAS AZ OMEGA6 LINOLSAV TARTALMA

Valószínűleg hallottak már az Omega-3 és az Omega6 zsírsavakról. Ezek többszörösen telítetlen zsírsavak, ami azt jelenti, hogy kémiai felépítésükben sok kettős kötéssel rendelkeznek. Gyakran esszenciális zsírsavakként említik őket, mert a szervezet nem rendelkezik az előállításukhoz szükséges enzimmel. Ezek a zsírsavak sok biokémiai folyamatban fontos szerepet játszanak, beleértve a gyulladáshoz, az immunitáshoz, és a vérrögképződéshez kapcsolódóakat.

A probléma az, hogy Omega-3-Omega-6-ra egy bizonyos arányban van szükségünk. Amikor az egyensúly felborul, akkor ez megzavarhatja a szervezet biokémiai folyamatait. Például ez a két zsírsav gyakran verseng ugyanazokért az enzimekért és a sejtmembránok felületén ugyanazokért a helyekért. Gyakran összefüggő, de ellentétes szerepük van. Például mindkettő szerepet játszik az eikozanoidok nevű jelzőmolekulák előállításában.  Az Omega-6-ból készült eikozanoidok gyulladásfokozók, míg az Omega-3-ból készültek gyulladás gátlók.

Az evolúció során kiegyensúlyozott arányban fogyasztottuk e két zsírsavat. A probléma ott van, hogy manapság drasztikusan eltorzult az arány az Omega-6 irányába. Az emberek nemcsak túl sok Omega-6-ot esznek, de az Omega-3 bevitelük nagyon alacsony, és ez recept a katasztrófára. A régi időkben az Omega-6-Omega-3 arány 1:1-3:1 volt, míg ma kb. 16:1, ami kívül esik az evolúciós normán. Az étrendünkben messze a növényi olajak képviselik a leggazdagabb Omega-6 forrást. Különösen a linolsav nevű Omega-6 zsírsavban gazdagok. Túlzott mértékben fogyasztva ez a zsírsav egy sor problémát okoz, különösen, amikor az Omega-3 bevitel alacsony (általában ez a helyzet).

2. A LINOLSAV FELHALMOZÓDIK A SEJTMEMBRÁNOKBAN

A zsírok nem csak energiaforrások.
Néhányuknak potens biológiai aktivitása van, mások megmaradnak a szervezetben, ahol strukturális és funkcionális célokra használódnak fel.
  1. A linolsav, a növényi olajak fő zsírsava a zsírsejtekben és a sejtmembránokban halmozódik fel.
  2. Az alábbi grafikont Dr. Stephan Guyenet készítette, 6 tanulmány alapján, amelyben a testzsírunk linolsav tartalmát mérték 1961-től 2008-ig (megjegyzés: megtekinthető a Tények és tévhitek honlapon)   
Ez azt jelenti, hogy a nagymértékű növényi olajfogyasztás strukturális változásokhoz vezet a szövetekben. Az anyatej linolsav tartalma is jelentősen megnőtt. Nem tudom, Önök hogy vannak vele, én ezt elég félelmetesnek találom.
 

3. A LINOLSAV FOGYASZTÁS MEGNÖVELI AZ OXIDATÍV STRESSZT ÉS HOZZÁJÁRUL AZ ÉRFAL DISZFUNKCIÓHOZ

A többszörösen telítetlen zsírsavak, mint a linolsav, a két vagy több dupla kötés miatt érzékenyek a szabadgyök károsodásra. A szabadgyökök nagyon reaktív molekulák, amelyeket folyamatosan termel a szervezet. Az antioxidánsok feladata, hogy segítsenek semlegesíteni a szabadgyököket. Amikor a szabadgyökök száma meghaladja az antioxidánsokét, azt nevezzük oxidatív stressznek.
Nem meglepő, hogy mivel a többszörösen telítetlen zsírok hajlamosabbak a szabadgyök általi károsodásra, a vizsgálatok kimutatták, hogy a magas linolsav bevitel hozzájárulhat az oxidatív stresszhez.

Egy kontrollált vizsgálatban a résztvevők magas Omega-6 linolsav tartalmú étrendet fogyasztottak, többnyire napraforgó olajból. Négy hét után az oxidatív stressz laborértékei jelentősen megnövekedtek. Egy másik dolog, amit észrevettek, hogy a nitrogén monoxid szintek (NO) lecsökkentek. A nitrogén monoxid egy, az endothelium (az érrendszert belülről borító vékony sejtréteg) által termelt jelzőmolekula. Segít tágítani az ereket és alacsonyabban tartani a vérnyomást. A csökkent nitrogén monoxid az endotheliális rendellenesség kezdeti stádiuma, amikor az érrendszer belhámja máshogy kezd működni, mint kellene. Egy másik vizsgálat a a kémcsőben kimutatta, hogy a linolsav gyulladásfokozó állapotot stimulál a belhám sejtekben. A belhám  rendellenesség valójában a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása felé vezető út első lépése. (A szerző megjegyzése: itt a kapcsolat az SM-mel, és igazolása annak, hogy a sclerosis multiplex vénás keringési megbetegedés  amihez valamilyen felszívódási zavar társul.)


4. A NÖVÉNYI OLAJAK CSÖKKENTIK AZ LDL SZINTET, DE A HDL-T IS

Az egyik ok, amiért a növényi olajakat (tévesen) egészségesnek tartják, hogy a fogyasztásuk lecsökkentheti az LDL koleszterin és az összkoleszterin szintet. Mint ahogy a legtöbb ember tudja, az LDL-ről gyakran „rossz koleszterinként” tesznek említést. Ezt a tudomány is alátámasztja. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a növényi olajfogyasztás lecsökkentheti az LDL-t, ami a szívbetegség egyik jól ismert rizikófaktora. Azonban fontos észben tartani, hogy ez csak egy rizikófaktor, nem maga a betegség. (Ráadásul az LDL-ből egyedül a kisméretű, nagy sűrűségű részecskék a veszélyesek, de ezek szintjét nem csökkentik a sztatinok, és mennyiségüket a szénhidrátfogyasztás határozza meg- Sz.G. megjegyzése). Ami valóban számít az az, hogy a növényi olajak hogyan hatnak a végpontra, azaz a betegség tényleges kialakulására, illetve a halál kockázatára. A növényi olajak enyhén csökkentik a HDL szintet is, ami viszont nem jó hír, mert a magas HDL szint kapcsolatba hozható az alacsonyabb szívbetegség rizikóval.
 

5. A NÖVÉNYI OLAJAK MEGNÖVELIK AZ OXIDÁLT LDL LIPOPROTEINEKET

Amiről úgy beszélnek, mint LDL koleszterin, az valójában nem koleszterin. Az LDL (Low Density Lipo protein) az alacsony sűrűségű lipoprotein rövidítése, ami egy koleszterint szállító fehérje a vér áramban.A szívbetegség kialakulásának egyik fontos lépése az LDL oxidációja, amelyből ún. oxidált LDL részecskék keletkeznek. Ezek azok az LDL részecskék, amelyek lerakódnak az artériák falán. A növényi olajakból származó többszörösen telítetlen zsírok utat találnak az LDL lipoproteinekbe, ezáltal erősen hajlamosítva őket az oxidációra.
 

6. BIZONYOS VIZSGÁLATOK ÖSSZEFÜGGÉST TALÁLTAK A NÖVÉNYI OLAJAK ÉS A SZÍVBETEGSÉG RIZIKÓ ÉS HALÁLOZÁS KÖZÖTT


A szívbetegség a nyugati világ elsőszámú halálozási oka. A növényi olajakkal és a szívbetegséggel kapcsolatos bizonyítékok elég vegyesek, és a magolajak használata nagyon ellentmondásos. A legjobb mód, hogy áttekintsük, hogyan befolyásolják a szívbetegséget, a nagy mintán készült, randomizált, kontrollált vizsgálatok áttekintése, ahol a résztvevők évekig fogyasztották a növényi olajakat.
Szerencsére sok ilyen vizsgálatot végeztek. Közülük háromban nem találtak szignifikáns hatás, de másik háromban viszont megnövekedett szívbetegség rizikót mutattak ki. Két vizsgálat előnyöket mutatott ki, de ezek közül az egyikben sok hiba volt.

Gyakran mondják, hogy a „többszörösen telítetlen zsírsavak” megelőzik a szívbetegséget, de nagy hiba az összes többszörösen telítetlen zsírsavat egy kalap alá venni, mert ez a kategória az Omega-3 és az Omega-6 zsírsavakat is magában foglalja.
Az olyan beszámolók pozitívak voltak, ahol a kísérletben résztvevőket a két zsírsav keverékével etették. De az olyan vizsgálatokban, ahol csak Omega-6-ot fogyasztottak (növényi olajak formájában), a szívbetegség rizikója 16%-al megnövekedett. Ez a hatás nem volt statisztikailag szignifikáns, de nagyon közel volt hozzá.

Ugyanakkor az is igaz, hogy számos megfigyeléses vizsgálat kimutatta, hogy ezek az olajok csökkentik a szívbetegség rizikóját. Azonban a megfigyeléses vizsgálatok nem bizonyítják az ok-okozati összefüggést, inkább arra jók, hogy feltevéseket alakítsanak ki, amelyek további vizsgálódást igényelnek. Amikor egymásnak ellentmondó eredményeink vannak a megfigyeléses és a kontrollált vizsgálatokból, akkor a kontrollált vizsgálatokat kell irányadónak tekintenünk, mert ez az egyetlen fajta vizsgálat, amely ok-okozati összefüggést tud kimutatni. Ha a legjobb bizonyítékokat nézzük, a növényi olajfogyasztás inkább okozója, mint megelőzője a szívbetegségnek.

 

7. A NÖVÉNYI OLAJAK KATASZTROFÁLISAK A FŐZÉSHEZ

Mint ahogy fentebb már említettem, az egyik probléma a növényi olajakban lévő zsírsavakban, hogy reagálnak az oxigénnel. Ez nem csak a szervezeten belül történik, hanem hevítésnél is. Ezért nagyon rossz ötlet őket főzéshez használni. A hő-stabil telített és egyszeresen telítetlen zsiradékokhoz képest, ezekben az olajakban számos betegséget előidéző anyag keletkezik a főzés során. Ezek közül vannak olyanok, amelyek apró szemcséi a levegőben, finom permet formájában belégzésre kerülnek, és ily módon hozzájárulhatnak a tüdőrák kialakulásához. Az olyan konyhában való jelenlét, ahol ezekkel a növényi olajakkal főznek, megnövelheti a tüdőrák rizikót.
 

8. A NÖVÉNYI OLAJAK MEGNÖVELHETIK A RÁKRIZIKÓT

Mivel a növényi olajak nagyon reaktív zsírsavakat tartalmaznak, amelyek a sejtmembránokban ülnek, hozzájárulnak az oxidatív károsodáshoz. Amikor a membránokban lévő zsírsavak oxidálódnak, láncreakciót válthatnak ki. Ha a sejtmembránokra felhőkként gondolunk, akkor ezek az oxidatív láncreakciók olyanok, mint rajtuk keresztül csapó kis villámok. Ezek a reakciók a sejt fontos molekuláit károsíthatják. Nem csak a sejtmembránokban, hanem a fehérjékben és a DNS struktúrákban is. A sejten belül is kialakíthatnak különféle rákkeltő vegyületeket.  A DNS károsítása által, ezek az olajak megnövelik az olyan károsodások rizikóját, amelyek hosszú távon hozzájárulnak a megnövekedett rákrizikóhoz.

Egy nyolc éves, kontrollált vizsgálatban, abban a csoportban, amelynél lecserélték a telített zsírokat növényi olajakra, majdnem kétszer olyan valószínűen haltak meg rákban. A különbség épp, hogy csak nem volt statisztikailag szignifikáns, de majdnem. Ezen kívül számos megfigyeléses vizsgálat talált erős összefüggést a növényi olajfogyasztás és az emberi rák között. Ezt bőven alátámasztja számos állatkísérlet is, amelyben kimutatták, hogy a növényi olajak kedveznek a ráknak az állatoknál, különösen a mellráknak, ami a leggyakoribb rákfajta a nőknél.

 

9. A NÖVÉNYI OLAJFOGYASZTÁS ÖSSZEFÜGGÉSBE HOZHATÓ AZ ERŐSZAKOS VISELKEDÉSSEL

A többszörösen telítetlen zsírsavak összegyűlnek az agyban. Az agy valójában 80%-ban zsírból áll, és ennek jelentős része Omega-3 és Omega-6, az agy szárazanyag tartalmának kb.15–30%. Ha a növényi olajakból származó Omega-6 zsírsavak ugyanazokért az enzimekért és helyekért versenyeznek a sejtmembránokban, mint az Omega-3 zsírok, akkor logikus, hogy az agyfunkcióra is hatással vannak. Érdekes módon, a vizsgálatok nagyon erős korrelációt találtak a növényi olajfogyasztás és az erőszakos viselkedés között, az emberölést is beleértve. Az alábbi grafikonon láthatjuk egy vizsgálat adatait, amely öt országban vizsgálta az Omega-6 bevitel és a gyilkosságok mértéke közötti kapcsolatot. Természetesen ez nem feltétlenül jelent ok-okozati kapcsolatot, de a statisztikai korreláció nagyon szembetűnő.
 

10. A NÖVÉNYI OLAJAK NAGYON FINOMÍTOTTAK ÉS FELDOLGOZOTTAK, HASZNOS TÁPANYAGOK NÉLKÜL

Egy dolog, amiben a legtöbb táplálkozási szakértő egyetért, hogy a teljes értékű ételek a legjobbak. A teljes, feldolgozatlan élelmiszerek általában jelentősen táplálóbbak, és egészségesebbek, mint a feldolgozott változatok. A legtöbb növényi olaj erősen finomított. Leggyakrabban durva kémiai folyamatokkal nyerik ki őket a magvakból, beleértve a fehérítést, szagtalanítást, és a mérgező oldószer, a hexán használatát. Emiatt az összes vitamint és növényi tápanyagot kivonják belőlük, így nyugodtan nevethetők „üres” kalóriáknak.
 

11. A KOMMERSZ NÖVÉNYI OLAJAK TELE VANNAK TRANSZZSÍROKKAL

Ha csak nem egy lakatlan szigeten élt eddig, biztosan hallott már a transzsírokról. Ezek telítetlen zsírok, amelyeket kémiailag megváltoztattak, hogy szobahőmérsékleten szilárdak legyenek. Általában erősen feldolgozott élelmiszerekben találhatók. Annyira mérgezőek, hogy a világon sokfelé a kormányok törvényeket hoztak az élelmiszerekből való kivonásukra. Azonban sokan nem tudják, hogy a növényi olajakban is bőven van belőlük. Egy amerikai szupermarketekben végzett, szója és repceolaj vizsgálatban 0.56%–4.2% volt az össz-transzzsír aránya. Ez rengeteg. Meglepő módon a transzzsír tartalmat ritkán tüntetik fel a címkéken.

TANULSÁG

Sokféle zsiradék van, amit az emberek több száz éven át probléma nélkül fogyasztottak (mielőtt a modern civilizációs betegségek felütötték volna fejüket). Ebbe beletartozik az extra szűz olíva olaj, valamint a kókuszolaj és a legeltetett tehén vaja, amelyek mind kivételesen egészségesek. Sajnos ugyanez nem mondható el a növényi magolajakról, amelyek nagyon magasan feldolgozottak és finomítottak, és számtalan vizsgálatban komoly egészségügyi problémákat tudtak okozni. Ha Önt érdekli az egészsége, és el akarja kerülni a krónikus betegségeket, akkor azt javaslom, hogy úgy kerülje a növényi olajfogyasztást, mintha az élete múlna rajta, mert tényleg múlik.
  
 



Ingyenes honlapkészítő