sclerosis multiplex maskepp.hu  

   

Megfordul a világ azzal, akinél sclerosis multiplexet (SM) diagnosztizálnak. Elmondják neki, hogy rejtélyes krónikus idegrendszeri betegség támadta meg, ami egyre gyakoribb. A neve sokgócú megkeményedés. Azt jelenti, hogy a központi idegrendszere különböző helyein − az agyában, a gerincvelőjében, a látóidegében − elpusztul az idegek zsírnemű anyagokból álló szigetelő burka, a velőshüvely (myelin). A pusztulás nagyszámú apró meszes gócot eredményez, amik gátolják az ingerületek továbbítását.
 
Azért nevezik ezerarcúnak, mert a tünetek szinte minden betegnél mások, azon múlnak, hogy a fehérállománya mely részeit milyen mértékben és ütemben éri károsodás. Az okát sajnos nem ismerik, így gyógyítani sem tudják. Csak feltételezik, hogy a gyulladás autoimmun eredetű, vagyis az immunrendszer nem az eredeti „program” szerint működik. A betolakodó vírus(ok) ellen kellene felvennie a harcot, ám e helyett a szervezet egyik elemét, a velőshüvelyt bomlasztja újra és újra.
 
A beteg úgy érzi, élete összeomlott, tervei romba dőltek. Miért én? Mit követtem el, hogy így sújt a végzet? ‒ kérdezi kétségbeesetten, de csak megnyugtatónak szánt cinikus tanácsot kap: tanuljon meg együtt élni vele. Ha eddig reménykedett is, hogy félrediagnosztizálták, most összeomlik, sokkot kap, vagy pánikolni kezd.

Leírtak, vonja le a következtetést, és már látja is magát tehetetlenül kerekes székben, amivel gyakran illusztrálja a megbetegedést a figyelemre áhítozó média. Rettegését csak fokozzák az interneten olvasható betegfórumok, és a sötét szómágia kedvelt igéje, miszerint ő SM-ben szenved. Amit gyorsan át is vesz az, aki valamilyen okból szereti magát sajnálni és sajnáltatni... 

Legrosszabb esetben tagadásba vonul: én nem vagyok beteg! Ez a hárítás igazi öngyilkosság, mert nem veszi figyelembe az alapvetően fontos elővigyázatossági szabályokat (Kerüld a szaunát, a meleg fürdőt, a tartós napozást, mert a test maghőmérsékletének hosszas emelkedése súlyosbítja az állapotot, de a fontos D-vitamint képző Napot nem; ne erőltesd meg magad, csak az erőd 80 százalékát használd, és sokat pihenj, http://Uhthoff-szindróma ) amik garantálják, hogy ne súlyosbodjon az állapota. Ezért előbb-utóbb súlyosbodik is.

Ezt a minden részletében szerzői jogi védettségű publikációt, amit a kiadó eredetileg a honlapjáról letölthető könyvként kívánt megjelentetni, egy több 33 éve „gyakorló” rosszabbodó-javuló kórformájú sclerosis multiplexes beteg írta.

Számtalan család széthullását látta az évtizedek során. Teste két részletben teljesen megbénult, 9 hónapig a nevét se tudta leírni, jobb fülére évekre megsüketült. Ráadásul 21 évnyi betegség után durva orvosi műhiba áldozatává vált: elvesztette az addig féltve őrzött járóképeségét.

Egy pénteki napon komoly shubbal került be a sürgősségire. A neurológiai ügyeletes egy Kárpátaljáról jött rezidens egyebek mellett a kettőslátását sem tudta diagnosztizálni (ma az osztályos orvos). Hiába szólt például, hogy forgó jellegű a szédülése, hogy új tünetei vannak ("ólomlába" lett, azaz odatapadt a földhöz), nem fektette be azonnal a kórházba kezelésre, ahogy a magyar protokoll előírja.

Már régóta ismert és kezelt sclerosis multiplexes betegként MR vizsgálatra küldte, amire a kórházba kerülésétől fogva "sürgősségileg" is csak a 6. napon került sor. Mint utóbb véletlenül kiderült, nem is tudták volna hová befektetni, mert a hétvégére szabad ágyakat az osztály főorvosának magánbetegei foglalták el. 

Még 3 gyötrelmes nap telt el, azaz a shubja kezdetétől számítva 9 nap múva (!) került valódi neurológus szakemberhez. Ez az orvosi hiba (de inkább bűn) elég volt ahhoz, hogy többé ne tudjon járni, elveszítse addigi munkáját és társadalmi kapcsolatait. Közel tíz éven át élt a 3. emeleti lakásának foglyaként, az utcát csak akkor látta, ha ülőkocsiban kórházba vitték.

Szociális gondozók segítettek neki, ám mindig igyekezett ellátni önmagát. Nem vágyott kerekes székbe, folyamatosan gyakorolt a járókerettel, amire sajnos szüksége volt (nagyon hasznos eszköz!) végül hosszas próbálkozás után le tudott menni a lépcsőn. Ebből az a tanulság, hogy a sclerosis multiplexes beteg, ha a rosszabbodása tényleg valódi és nem ál-shubja van, mindenképp ragaszkodjon a kórházi kezeléshez.    

Szintén SM-es barátnője egy később visszavont kísérleti gyógyszer (és saját vakhite, hogy attól javulni fog) áldozataként halt meg. Betegtársai közül nem kevesen kerültek magatehetetlenül gondozóotthonba, vagy hunytak el az idők során.

Ő is kapott gyógyszeres terápiákat, kétfajta injekciós kezelésben is részesült. Az állapotrosszabbodásai azonban ugyanúgy bekövetkeztek. Közben oda-visza megjárta a poklot, mert ő is az ún. túlreagáló betegek közé tartozik, azaz a kémiai szerek minden mellékhatását felerősítve megérzi (megesett, hogy emiatt kényeskedőnek mondták).

Ugyanakkor felfigyelt arra, hogy akik nem hagyják el önmagukat, hanem felveszik a kesztyűt a betegséggel, esetleg természetes szerekkel és módszerekkel kezelik magukkal ‒ még a progresszív kórformájúak is ‒ lelkileg, testileg és szellemileg is sokáig jó állapotban maradnak. (Szellemileg azért, mert jellemző az agysorvadás, ami a riogatásokkal  ellentétben megállítható.)

A közben felmerült rengeteg kérdésére a nyugati orvoslástól nem kapott megnyugtató választ, például  arra, miért érzi magát mindig ebédidőben a legrosszabbul? Ezért a világhírű hagyományos kínai gyógyászathoz (HKO) fordult, amely tudását nem a betegeken  való kísérletezgetés, hanem a keleti orvoslás évezredes tapasztalataiból meríti. Számos olyan betegséget képes a természet ‒ így a gyógynövények, az étkezés ‒ segítségével elmulasztani, amelyet a nyugati orvoslás csekély eredménnyel kezel, ugyanis minden élő szervezet önjavító- és önregeneráló. Ha nem így lenne, az élet már kipusztult volna a Földről.

A HKO ezt a logikus biológiai folyamatot támogatja meg a  természetből származó vitális anyagokkal. A holisztikus szemléletű, tehát az embert egésznek, a természet részének tekintő orvoslási-filozófiai rendszer tanulmányozása során rávilágosodott, hogy testünk beszél hozzánk, meg kell tanulni a nyelvét, és könnyebb, gyorsabb lesz az állapotjavulás. 

A Szervórából tudta meg, hogy 11-13 óra között a szív- és a keringés a legaktívabb. Ha ilyenkor gyengeség fogja el az embert, az komoly figyelmeztető jel, hogy baj lesz a szívével. Szerencsére a szíve erős, mint a vas, kiválóan működik, tehát a probléma a keringéssel van. Elkezdte a legkézenfekvőbb terápiát, előbb a bámulatos hatású lenmagolaj, majd később az értágító ginkgo biloba szedését (a ginkgo hatásával kapcsolatban érdemes elolvasni  ezt az ismertetőt http://tgy-magazin.hu/fitoterapia/agyer-elmeszesedes-es-magasvernyomas-betegseg-2-resz.)

És milyen meglepő! Két-három hét alatt fokozatosan eltűnt a nehézség a kezéből és a lábából is. Persze mellette szedte a szerves eredetű (a szintetikusnak nincs élő energiája, sőt inkább károsak) ásványi anyagokat, vitaminokat és egyéb fontos vitális anyagokat is. A betegségek tünetei után kutatva érdekes hasonlóságokra lelt. Például tessenek összevetni a szintén neurológiai megbetegedés, a sztrók/szélütés és az SM és főbb tüneteit, diagnosztizálásának módját. http://www.stroketars.hu/betegtajekoztato.aspx


Ugye mennyire hasonlítanak? És a gyakori „ólomlábat" is (amikor szinte mozdíthatatlanul odatapad a földhöz), szintén keringési, vénás megbetegedés magyarázza. Miután hosszú szedés után is elégtelen hatásúnak bizonyultak a központi idegrendszerre és autoimmun betegségekre javasolt, a kezdetekben szinte aranyáron mért természetes szerek, megértette, hogy ez zsákutca.

Arra gondolt, hogy az SM a keringési rendszer valamilyen defektusa lehet, annak a tünetei mutatkoznak meg a központi idegrendszerben. Akkor még nem ismerte dr. Zamboni olasz professzor munkásságát lásd http://ccsvi.blog.hu/), de attól lett világos előtte, hogy az SM tünetei vénás keringési problémára hajaznak. Érdekelni kezdte, mert egyre érthetőbb lett számára Zamboni és mtsai nevéhez fűződő új kórkép, a Chronic Cerebro-Spinal Venous Insufficiency (CCSVI), vagyis Krónikus agyi-gerincvelői vénás elégtelenség.

Ennek lényege, hogy vele születetten elszűkültek a nyaki vénák, az agyból az elhasznált vér nem tud normális tempóban kijutni. Ez oxigénhiányos állapotot hoz létre, illetve túlnyomást okoz az agyi vénák bizonyos területein, aminek következtében sérül az agy-vér gát, mérgező vegyületek (pl. vas) jutnak a vénából az agyszövetek közé, és az agyi roncsolódást okoznak…

Kutatni kezdett és kiderült, az hogy bár a vénás betegség SM-ben játszott szerepével kapcsolatos vita új, a perivenularis SM plakkok és az SM patogenezisével összefüggő vénás elméleteknek elég nagy, 150 éves múltjuk van! Már a 19. században többen megfigyelték, és leírták, hogy az SM-nek érrendszeri vonatkozásai vannak. Elsőként 1863-ban Rindfleisch, 1930-ban Putnam és mások is feltételezték a vénás betegség oki szerepét az SM kialakulásában. A hivatalos orvoslás azonban ugyanúgy félreseperte az ő másféle véleményüket, ahogy most prof. Zamboniét...

Az idők során ezeken a megfigyeléseken alapult több terápia, mint a véralvadásgátlás, a hiperbár oxigénterápia, nemrégen pedig bevezetették az endovascularis vénás eljárásokat (a csak külföldön végzett vénafelszabadító műtét utáni rosszabbodások azért következnek be, mert a beteg nem változtatja meg az életmódját és az étkezését, illetve nem találta meg a felszívódási problémáját. Tehát nem a műtét sikertelen). Az utóbbi időkben végzett nagy térerősségű MRI vizsgálatok nyomán előtérbe került az SM elváltozások perivenularis eloszlása, és hogy ez a betegséggel összefüggő specificitást mutat.

Sokat töprengett, mi okozhatja, hogy szinte azonos tünetekkel az egyik beteg állapota nem romlik tovább, a másik járóképtelenül kerekesszékbe kerül, vagy fekvőbeteggé válik. Hosszú tehetetlenség után miért következhet be meglepő javulás, különösen ha a beteg mozogni kezd? A véletlen teszi? Ami ugye nem létezik, mert semmi sincs ok és következmény nélkül. Kezdettől fogva azt is megkérdőjelezte, hogy a betegség befolyásolhatatlan. Ez ellentmond a puszta létfenntartásnak, amit Ady Endre így fogalmazott meg: „Az élet él és élni akar”.

Kizárólag a tünetei alapján kutatta a javulás lehetőségét. Kísérletezett önmagával, kipróbált minden szert és módszert, előbb válogatás nélkül, mert kereste a fényt az alagút végén (mindig van fény), később már kiszűrve azokat a "csodaszereket", amiket főként az MLM-es profitszerző rendszerben tukmálnak a beteg emberekre.

Az autoimmunitás jeleit soha nem tapasztalta magán, pedig kipróbált immunserkentő szereket, teákat, sőt kétszer is kapott védőoltást. Szerencséjére egész hamar, az első bénulása után már diagnosztizálták a kazein-allergiáját (a betegséghez mindig társul valamilyen felszívódási zavar). Ezt tehát elkerülte, viszont olyan szörnyű fájdalmak hasogatták a testét, amik miatt marokszám szedte az erős fájdalomcsillapítókat, de alig enyhítették a kínjait (később kiderült, hogy a fájdalomcsillapítók SM-ben nem hatásosak). Botor módon öngyilkosságot forgatott a fejében, annyira elviselhetetlen volt.

Ismét szerencséjére rátalált a német orvosok által összeállított, a Swank-diétán alapuló táplálkozásterápiára, ami kiutat ígért a munkáját és a magánéletét is megkeserítő állapotából, ugyanis a szüntelen fájdalmai miatt alig elviselhető személyiséggé vált. 2003 körül kezdte meg a terápiát, azóta a szerint él. A táplálkozás és az életmód változtatás hatása megtámogatva a keringésre ható vitális hatóanyagokkal hónapok alatt lassan, észrevétlenül mutatkozott meg. Egyszer csak arra eszmélt: jé, már nem fáj semmim! Újra kisütött a Nap!

Különösen az után értette meg az összefüggéseket, hogy atyja – a szerző apai nagyanyja is SM beteg volt – szélütésben hunyt el. Harminc év betegség után 2016-ban új és megdöbbentő tapasztalatokat szerzett. Miután három év alatt öt halottját (három családtagját, közte akit a legjobban szeretett a világon és két igazi barátját búcsúztatta el),  - néma mini sztrókot kapott. Ezt a brutális érzelmi sokkot senki sem bírta volna ki, neki se sikerült.

Szerencsére sztrókja tünetei leginkább a táplálkozásterápiának és a keringésjavító természetes szereknek köszönhetően nem voltak súlyosak, és 14-35 nap alatt felszámolódtak. Kísérletező típusként fegyelmezetten szedte  az orvos által felírt keringésjavító gyógyszereket, így össze tudta hasonlítani a hatásukat. Segítettek, viszont a keze-lába nem melegedett be tőlük, mint az addig szedett galagonyával párosított ginkgo bilobától.

Az összefüggés:A sztrók ugyanolyan görcsölő fejfájást okozott, mint amikor a gimnázium első osztályában valamilyen vírusfertőzést kapott, feltehetően herpeszt, illetve ami a Guillain-Barré szindrómát* okozza. (Ez a fejfájás annak volt a súlyosabb változata, ami már 9-12 éves korában gyötörni kezdte, és kis szünet után kb. 16-17 évesen újra fellángolt.) Pont úgy kezdett zsibbadni teste jobb oldala is, mint az első bénulásakor, amit a fejfájása első jelentkezésétől számított 28 év múltán az őt felnevelő nagymamájának halála váltott ki. Vírusfertőzés viszont most nem érte. Ebből laikusként azt a következtetést vonta le, hogy az a beteg, akinek csillapíthatatlan fejfájással kezdődik az SM-je, néma mikro agyvérzést, sztrókot szenved el. Talán ez okozhatja a legtöbb tünetét.

Most már bizonyossá vált számára, hogy a sclerosis multiplex keringési probléma.. Soha nem volt magas a vérnyomása, most sem ugrott ki, egészségesen él és táplálkozik, így a stresszen kívül nem találja a sztrókja más sokát. A CCSVI ismeretében tökéletesen érhető, hogy a sztrókja óta a teste jobb oldalán (első alkalommal ez a testfele, különösen a karja volt béna hónapokon át) olyan hideg a nyaka, és a válla, mint a jég... Azonban a keringésre ható, antioxidáns természetes szerek mindig jótékonyan javították és azóta is javítják az állapotát, így ez nem jelent neki komoly problémát. Talán ezeket kellene megpróbálni kezelni a betegeket, és nem volnának annyira súlyos esetek. 
 
Az SM jellempróba, megkívánja a betegtől, hogy türelmes és következetes maradjon, még ha nem is érez semmit. Nem is érezhet, ugyanis a javulás először sejtszinten megy végbe, és csak jóval utána jelentkezik a testben. Neki nem csak a fájdalmai szűntek meg teljesen. Állapota a 30 évnyi betegség ellenére nemhogy súlyosbodott volna, hanem a tünetei ‒ addig évente, kétévente egy-két shubja volt ‒ nagy meglepetésére, mert akkor még elhitte, hogy ha elhagyja a gyógyszereket, rosszabbodni fog az állapota, teljesen felszámolódtak, sőt a betegsége visszafordult.

Beigazolódott, hogy a sclerosis multiplex jól irányítható  életmód betegség. Amennyiben a beteg betartja az alapvető elővigyázatossági tanácsokat, és táplálkozásában a jó minőségű gyulladáscsökkentő ételek dominálnak, könnyen,  komolyabb következmények nélkül elviselhető. Persze fontos a hozzállása is, hogy ne tartsa magát - tévesen - áldozatnak, vagy mártírnak.    

Ebben a publikációban kizárólag önmagán kipróbált, bevált, legfeljebb csekély mellékhatású, de inkább anélküli természetes és szereket és módszereket mutat be. Tapasztalatai  azonban nem helyettesítik a szakorvosét! Mindenképp konzultáljanak a kezelőorvosukkal, ha előbb ki akarják próbálni az életmód változtatás hatását az SM-re.

A táplálkozásterápiát mindenkinek javasolja, azoknak is, akik gyógyszereket szednek. Ám a gyógynövények és természetes szerek egy részét már nem, hiszen a bennük lévő hatóanyagok és a gyógyszerek egymásra hatása akár drámai is lehet. Ezeket nem ismeri, kizárólag természetes szerekkel kezeli önmagát. Amiknek vannak elővigyázatossági szabályai, azokat persze minden esetben feltünteti.

Az eredményes életmód-változtatás azonban nem pusztán az egészséges táplálkozásból áll. Fel kell számolni  azokat a testi-lelki, környezeti stressz forrásokat is, amelyek miatt a beteg a "vak véletlen" áldozatának érezheti magát. MIndössze következetesnek és kitartónak kell lenni hozzá. Hiszen időbe telik, mire eljut odáig, hogy nem az SM irányítja őt, hanem ő irányítja a betegségét. Van, akinek meglepően hamar sikerül, mert hisz önmagában, a többi esetben minimum annyi hónap kell hozzá, ahány éve beteg, de persze mindenki más ütemben reagál (A G-B.- szindrómáról nagyszerű tájékoztatót talált a WEBBeteg honlapján, szerzője Dr. Siró Péter, ideggyógyász szakorvos).

Érdemes ezekre odafigyelni:

Honnan tudhatod, hogy stroke-ot kapsz napokkal azelőtt, hogy az megtörténne! Érdekesség, hogy a stroke-os esetek 80 százaléka a helyes táplálkozással, mozgással és rendszeres orvosi vizsgálatokkal kivédhető, megelőzhető lenne.
Mi történik, ha valakit stroke ér? Közel 800 ezer amerikai kap stroke-ot évente, leggyakrabban egy vérrög elállja a vér útját, megakadályozva, hogy az eljusson az agyba, így az agysejtek elhalását idézve elő, majd azt követi az izomzat hanyatlása, ezért fordul elő, hogy a stroke-ot kapó emberek többsége részlegesen lebénul, nem tudja kiejteni a szavakat, és gyakorlatilag állandó segítségre szorul.

Miért vannak nagyobb veszélyben a nők?
1. Mert több ideig élnek. Mivel a nők átlagosan több ideig élnek, mint a férfiak, ezért idősebb korban gyakrabban érheti őket a stroke, mivel az kor előrehaladtával sokkal fogékonyabbak vagyunk erre a betegségre.
2. Hormonok. A hormonalapú fogamzásgáltó tabletták szedése, különösen a dohányzó, ülő életmódot folytató nőkre nagyobb veszélyt jelenthet, növelve a stroke kialakulásának kockázatát.
3. Gyakoribb autoimmun betegségek. A nőket háromszor több autoimmun betegség sújtja, mint a férfiakat. Ezek a betegségek gyakran a vérerek falában okoznak sérüléseket, de a vérrögök kialakulásában is szerepet játszanak, aminek következtében kialakulhat a stroke is.
4. Több nőt kínoz a migrén. A National Stroke Association szerint az erős fejfájással járó migrénes panaszok növelhetik a stroke kockázatát. És valóban, a nőknek gyakrabban fáj a fejük, mint a férfiaknak.
5. A nők nem kímélik magukat. A nők sajnos hajlamosak túlhajszolni magukat, és még akkor is dolgoznak, teszik, amit tenniük kell, amikor a teljes kimerültség határán vannak, vagy már betegek. Ez pedig növeli a stroke kockázatát.
6. A nőket az orvostudomány kevesebbet vizsgálta. Az orvostudomány, ha lehet így fogalmazni, még mindig kevesebbet tud a nőkről, azok keringési rendszeréről, hiszen inkább a férfiakra összpontosítottak, így sok esetben a kezelés módja is eltérhet, ezért is fordulhat elő az, hogy a stoke-ot szenvedő nők ápolása hagy némi kívánnivalót maga mögött.
7. A nőket kevésbé veszik komolyan. Több nő számol be arról, hogy az orvosok, asszisztensek kevesebb figyelmet fordítanak rájuk, mint a férfi ismerőseikre, akiket ugyanazzal a problémával kezelnek.
8. A nők kényesebbek. Sok orvos egyszerűen kényesnek tartja a női betegeket, és ezért nem is fordítanak kellő figyelmet rájuk, vagy egyszerűen félrekezelik az illetőt – vallja Jennifer Mieres, New Yorkban élő kardiológus.
Tünetek:
    eszméletvesztés, ájulás
    általános gyengeség
    szapora légzés
    zavartság, eltévelyedés
    hirtelen viselkedési zavar
    hallucináció
    hányás, émelygés
    zsibbadás
    csuklás" (Forrás: filantropikum.com)


           "A stroke 80%-ban megelőzhető! Hogyan?

A rettegett stroke bárhol bárkire lesújthat, ezért sokan félnek tőle. A félelem helyett azonban sokkal fontosabb a prevenció: a kutatások szerint egy kis odafigyeléssel a stroke 80%-ban megelőzhető! Az előkészületek mellett a gyors helyzetfelismerés is elengedhetetlen, hogy a már bekövetkezett stroke ne okozzon túl nagy bajt.
A stroke-tól, (ide tartozik az agyvérzés és az agyi érelzáródás) régóta tartanak az emberek és nem alaptalanul. Látszólag váratlanul jön, tönkreteszi egy ember (és családja) életét, majd olyan gyorsan távozik, ahogyan érkezett, fájdalmat és káoszt hagyva maga után.

Két fajtája van, mindkettő az agyi erekkel kapcsolatos:
•    az agyi érelzáródáskor az agy bizonyos területeinek vérellátása szűnik meg, így azok elhalnak,
•    agyvérzéskor viszont éppen a túl sok vér okoz hasonló problémát.
Bár sokan még ma is kiszámíthatatlannak tekintik a stroke-ot, a jó hír az: az esetek többségében nemcsak megelőzhető, de ha időben felismered, jó eséllyel át is vészelhető az egész.

Hogyan ismerheted fel a stroke jeleit?
A stroke tipikus tünetei az angol F.A.S.T. (gyors) mozaikszó segítségével jól megjegyezhetők:
1.    Face, vagyis arc: A lebiggyedt száj, vagy furcsán álló arc a stroke jele lehet.
2.    Arms, vagyis karok: ha valaki képtelen egyszerre mindkét kezét felemelni, az szintén stroke-ra utalhat
3.    Speak, vagyis beszéd: Ismételtessünk el az illetővel egy egyszerű mondatot! Ha nem megy neki (miközben addig nem volt gondja ilyesmivel), jó eséllyel kísérő tünetről van szó.
4.    Time, vagyis idő: Ha a tünetek alapján stroke-ra gyanakszunk, nincs vesztegetni való időnk! Azonnal hívjunk mentőt, akkor is, ha az állapota javul és a tünetek látszólag elmúltak: az agyban ugyanis visszafordíthatatlan károsodás mehet végbe.

Hogyan előzhető meg a stroke?
A stroke kockázata 55 éves kor fölött jóval magasabb, mint előtte, ráadásul az idő előrehaladtával folyamatosan nő. Megdöbbentő lehet a tény, de az American Stroke Association szerint a megelőzéshez semmilyen extra erőfeszítést nem kell tenned, elég, ha figyelsz az alábbi dolgokra:

Le a magas vérnyomással!
Sokan csak legyintenek erre, pedig a tartósan magas vérnyomás a stroke egyik legnagyobb szponzora, ezért soha nem szabad félvállról venni.
Dobd el a cigit!
Manapság a csapból is ez a téma folyik, és nem véletlenül. A dohányzás ugyanis - amellett, hogy drága mulatság - a stroke és a lassuló agyfunkció legfőbb okozója.
Tartsd kordában a koleszterined és a vércukrodat
Ha ezek tartósan magas szinten vannak, a véroxigén-szint csökkentésével rontják az agyműködést és a véráramlást.
Maradj aktív!
Mozogj rendszeresen, mozgólépcső helyett rendes lépcsőn menj, ha lekésted a villamost, sétálj! Egy nap tornázz többször is! Ez persze nem csak az elhízás és a stroke kockázata miatt fontos. Egy korábbi cikkünkben olvashatsz arról, hogyan teheted aktívabbá a mindennapjaidat akkor is, ha nincs időd vagy pénzed edzőterembe járni.
Étkezz kiegyensúlyozottan!
Kerüld a túl sok szénhidrátot és zsírt, egyél sok gabonát, halat és a zöldséget. Bagatell tanácsnak tűnik, de az egészség tényleg az egészséges étkezésnél kezdődik.
Figyelj a jelekre!
Nem kell hipochondernek lenned, de ha valami furcsaságot észlelsz magadon, ne félj kivizsgáltatni! Gondolj bele: jobb ma egy fölösleges vizsgálat, mint holnap egy tartós betegség.
Ha betartod ezeket az egyszerű tanácsokat, és eleget alszol, a stroke kockázatát 80%-kal is csökkentheted.

TIA: a stroke előszobája
Ez a rejtélyes betűszó nem valami titkos szervezet rövidítése, hanem a Transitoricus Ischaemias Attack rövidítése, amit magyarul leggyakrabban az agyérgörccsel azonosítanak. Ez a stroke-hoz hasonló tünetekkel jár, vagyis:
•    múló beszéd- és látászavarral,
•    erős fejfájással,
•    az izomerő csökkenésével
•    és szédüléssel.
Leggyakrabban nem tart tovább néhány percnél vagy óránál. A veszélye pedig éppen ebben rejlik! Sokan a tünetek elmúltával el is felejtik a dolgot, a TIA azonban nagyon gyakran a stroke előjele: az agyérgörcsöt az esetek jó részében 1 héten belül komolyabb stroke követi.
Ezért soha ne vedd félvállról! Ha magadon vagy valamelyik családtagodon a TIA tüneteit észleled, azonnal fordulj orvoshoz, mert ilyenkor minden perc számíthat: ha azonban időben lépsz, nemcsak a TIA, de a stroke is megelőzhető." (Forrás: egeszsegmagazin.com)